In vivo módszerek

A folyamatok nagy tér- és időbeli felbontású, valós idejű vizualizálása érdekében in vivo kétfoton mikroszkópos képalkotást alkalmaztunk a neuronális és mikrogliális kalciumválaszok, illetve a mikroglia neuronokkal, asztrocitákkal és vérerekkel való kölcsönhatásainak megfigyelésére fiziológiás körülmények között, valamint agyi sérülést követően. A sejtek és aktivitásuk változásainak vizualizálását sejtspecifikus jelöléssel, bioszenzorokkal, AAV-közvetítésével, vagy in utero elektroporáció során bejuttatott, valamint neuronális vagy mikrogliális riporterállatokban kifejeződő fluoreszcens fehérjékkel és kalciumindikátorokkal végezzük.

A mikroglia funkciójának és más sejtekkel való kölcsönhatásainak vizsgálatához különböző farmakológiai és genetikai megközelítéseket alkalmaztunk és fejlesztettünk ki a mikroglia célzott manipulálására, beleértve a mikroglia P2Y12 receptorainak blokkolását a cisterna magnába injektált PSB-0739 segítségével, a mikroglia teljeskörű deplécióját a CSF1R blokkolásával, vagy a kulcsfontosságú mikrogliális receptorok - mint a CX3CR1 vagy a P2Y12 - delécióját. Egy új egérmodellt is kifejlesztettünk, amely lehetővé teszi a mikroglia szelektív kemogenetikai modulálását (MicroDREADD_Dq egerek).

A mikroglia manipulációjának a neuronális válaszokra és a sejtek sorsára gyakorolt hatását fiziológiás körülmények között és az agykárosodás különböző formái, például kísérletes stroke, agyi hipoperfúzió, agyi trauma, neuronális hiperaktivitás vagy neurotróp vírusfertőzés után vizsgáltuk. Tanulmányoztuk a mikroglia manipuláció vagy a gyulladásos mediátorok hatását az agyi véráramlás (CBF) változásaira, amelyet lézer speckle kontrasztos képalkotással, lézer Doppler áramlásméréssel és in vivo kétfoton mikroszkópos képalkotással vizsgáltunk. SPECT, MR és PET képalkotást is alkalmaztunk a vér-agy-gát működésének, a gyulladásnak és az agyi anyagcserének a tanulmányozására kísérletes stroke és/vagy szisztémás gyulladás után.