Rólunk
Kutatócsoportunk 2018-ban alakult. A csoport transzlációs szemléletű magatartás neurobiológiai kutatásokat folytat: humán mentális zavarok innovatív, állatkísérletes modelljei segítségével próbálunk hozzájárulni a mentális betegségek idegrendszeri hátterének jobb megértéséhez és hatékonyabb gyógymódok kialakításához. Munkánk középpontjában a korai stresszorok hosszútávú hatásai állnak: azt vizsgáljuk, miként járulnak hozzá a későbbi fokozott sérülékenység és a mentális betegségre való hajlam kialakulásában.
A fenti megközelítéseket alkalmazva csoportunk jelenleg három kérdéskört vizsgál:
- a kognitív jellegű hajlamosító tényezők szerepét a poszttraumatikus stressz szindróma kialakulásában, valamint azok funkcionális neuroanatómiai vonatkozásait;
- a születéskori oxigénhiányos állapot által előidézett idegrendszeri és magatartási változásokat, különös tekintettel a kognitív deficitekre;
- a korai szociális környezet zavarai által előidézett epigenetikai és idegrendszeri plaszticitással összefüggő változások szerepét az abnormális agresszió és szociális deficitek kialakulásában.
Munkánk során széles skálán alkalmazunk magatartási, neuroanatómiai és molekuláris biológiai módszereket. Jellemzően részletes magatartási karakterizálást kombinálunk strukturális és funkcionális neuroanatómiai vizsgálatokkal, hormonmérésekkel, génexpressziós (qRT-PCR) és immunhisztokémiai mérésekkel. Emellett az ok-okozati összefüggések feltárására optogenetikai, kemogenetikai, valamint farmakológiai manipulációkat alkalmazunk a betegségek szempontjából klinikailag leginkább érvényesnek tekinthető modellekben.
álló sor balról jobbra: Molnár Brigitta, VargaZoltán Kristóf, Bruzsik Bíborka, Tóth Máté,
Varga Bendegúz Áron, Borhegyi Zsolt, Szebik Huba
mászókán balról jobbra: Balla Gyula, Miskolczi Christina, Pejtsik Diána, Szente László, Kelemen Hanga,
Maróthy Róbert, Aliczki Manó, Mikics Éva