Karikó Katalin példája

„Nagy nap a mai. Fantasztikus volt arra a hírre ébredni, hogy Karikó Katalin megkapta az orvosi Nobel-díjat!

Nyilván elfogult vagyok, mégis kimondom, a Nobel-díjasok közül is kiemelkedik életpályája, eredményének társadalmi és orvostudományi hatása. Példája mindnyájunkat segítheti abban, hogy minél jelentősebb tudományos eredményeket érhessünk el.

Pontokba szedtem néhányat a tanulságok közül, mire is gondolok. 

1. Egész tudományos pályája során mélyen hitt tudományos víziójában. Nem opportunista módon kutatott, mindig a divatos irányokat követve, hanem volt egy nagy célja, amely felé képes volt alázattal és türelemmel, apró lépésekben haladni.

2. Évtizedekig tartó kísérleti és tudománypolitikai kudarcok ellenére sem adta fel tudományos célját. Itthon leépítették, Amerikában pedig sosem nyert nagy pályázatot. Megdöbbentő most csak belegondolni is.

3. Kiemelkedő tanulmányi eredménye elismeréseként elnyerte a Népköztársasági ösztöndíjat (1975-78), és Kisújszálláson, ahol felnőtt, az Önkormányzat a „Kisújszállás városának Tiszteletbeli Polgára” kitüntetést adományozta számára 2009-ben, de a tudós társadalom elismerése egészen 2020-ig váratott magára.

De őt sosem a szakmai elismerések iránti vágy vitte előre, hanem az a belső tűz, hogy szeretne megérteni egy biológiai mechanizmust (miért okoz gyulladást a sima mRNS injektálása) és kitalálni, milyen módon lehetne ebből kiindulva valami hasznos dolgot kifejleszteni. Volt időszak, amikor kevesebbet keresett, mint egy gyorséttermi eladó.

4. Nőként és édesanyaként az évtizedekkel korábbi, akkoriban még inkább férfiak dominálta tudományos pályán tudott elképesztő eredményt elérni. Lányát úgy tudták férjével felnevelni, hogy kétszeres olimpiai bajnok lett, egyetemet végzett. Elképesztően fegyelmezett időbeosztást és logisztikai képességet igényel a magánélet és a munka ilyen összhangja.

5. Ami egészen hihetetlen számomra, hogy tudtommal közel 60 éves koráig aktívan kísérletezett is. Nobel-díjat érő tanulmányát 50 éves korában jelentette meg saját kísérleti eredményeiből.

6. A Nature, a világ legrangosabb újságja, elutasította ezt a tanulmányt, mert nem találták kellően izgalmas újdonságnak és fontosnak. Bár az Immunity, ahol megjelent, szintén nagyon erős lap, sokáig mégsem figyelt fel szinte senki a cikkre. Alig idézték. 

Két következő cikke is, melyek kritikus fontosságúak voltak a terápiás alkalmazáshoz, szakmailag ugyan jó nevű, de nem "butik" újságban jelentek meg (Molecular Therapeutics és Nucleic Acid Research).

7. Végül mai első nyilatkozata, ami teljesen lenyűgözött. Azzal kezdte, hogy erőt adjon a fiataloknak, és felhívja a figyelmet arra, hogy komoly eredmények eléréséhez fizikai és mentális egészség is szükséges, amihez mindenkinek nagyon korán meg kell tanulnia a stresszkezelési módszereket. 

Második üzenetében Selye Jánost, a szintén kiemelkedő jelentőségű tudóst idézte: „Mindig arra koncentráljunk, amin tudunk változtatni, ne másokkal foglalkozzunk, mert úgy nem haladunk előre.” Ez is zseniális üzenet. Igaz, sokszor nehéz megfogadni, de erre a szellemiségre kell törekednünk.

És még két gondolat Karikó Katalinék eredményeinek jelentőségéről, indoklásul, miért hiszem, hogy munkájuknak társadalmi és egészségügyi hatása kiemelkedik a Nobel-díjasoké közül is.

8. A Covid-19 járvány iszonyatos katasztrófa volt. Nagyon nehéz az egyének, a közösségek, a társadalmak számára egyaránt. Mégis, optimistán gondolok arra, hogy 50 év múlva az orvostudomány egyik sikertörténeteként fogunk visszaemlékezni ezekre az évekre. Soha az orvostudomány történetében ilyen gyorsan oltást nem fejlesztettek ki. Hatalmas mentális, szociális, gazdasági jelentősége van annak, hogy az oltás segítségével ilyen hamar újraindulhatott a mindennapi élet, és nem kellett még 3-4 évig félig bezárva és rettegve élni.

9. A Covid-19 bizarr módon, de lehetővé tette, hogy egy korábban ismeretlen, és emiatt érthető okokból valóban kockázatos egészségügyi módszer hatásai és mellékhatásai nagyon hamar és nagy elemszámon tesztelve legyenek. Nem létezik mindenki számára tökéletes gyógyszer, nincs egészségügyi beavatkozás mellékhatások kockázata nélkül. De az elmúlt évek nagy elemszámú eredményei megnyitották az utat, hogy az mRNA oltások a többi vírus kordában tartásában is segíthessenek. Sőt, igazi jelentősége a remények szerint az onkológiában várható, ahol a korábban kezelhetetlen daganatok ellen is lehetséges lesz az immunterápia az oltások segítségével.

Itt azonban már mindenképpen fontos hozzátenni, hogy az oltások kifejlesztésében és tesztelésében több ezer nagyon okos ember rengeteg munkája szerepel. 

Kicsit sajnálom is, hogy Pieter Cullis, a lipid nanorészecskék (LNP: lipid nanoparticle) kifejlesztője harmadikként nem szerepel a díjazottak között, mert tudtommal ezek nélkül a részecskék  nélkül nem lenne ma oltás."