Időről időre vannak olyan témák, melyek esetében sokan úgy gondolják, egy kis interneten összeollózott ismeret is elég, hogy maguk is eldönthessék, mi az igazság. Ahogy a világjárvány idején is sokan hitték, a legjobb, ha maguk döntik el, melyik vakcinában lehet bízni, illetve, van-e szükség egyáltalán az oltásra, a sokak számára „ártatlan” élvezeti cikknek tartott marihuána használatának kérdésében is erőteljesen megoszlanak a vélemények. De mi lehet az igazság? Mit lehet ma tudni a marihuána hatóanyagáról, élettani hatásának okairól? Egy régi, híres film címével játszva, mi a kannabisz hatása a szinapszisokra?
Hangya Balázs kutatócsoportjával mélyagyi gátlósejteket vizsgálva megfigyelte, hogy amikor ezeket a sejtek blokkolták, az egerek nem tanultak az őket érő negatív ingerekből. Felfedezésük jelentőségét jelzi az is, hogy munkájukat a Nature Communications folyóiratban fogadták el közlésre.
A kannabisz rendszeres fogyasztását kísérő tolerancia jelenségének molekuláris szintű megértéséhez járulnak hozzá a Barti Benjámin elsőszerzőségével az egyik legjelentősebb tudományos folyóiratban, a Science Advances -ban megjelent eredmények.
A legmodernebb fiziológiai és anatómiai módszerek ötvözésével Nusser Zoltán csoportjának sikerült feltárni, hogyan tud ugyanazon idegsejt axonja eltérő erősségű szinapszisokat létrehozni két különböző másik idegsejttel. Rövid válasz: a szinaptikus vezikulák más érési állapotban vannak a gyenge és az erős szinapszisokban. Munkájuk a Neuronban jelent meg.
A neves Plos Biology folyóiratban jelent meg Nyiri Gáborék munkája, melyben két különböző interneuronnak olyan anatómialag pontos aktív és passzív modellsejtjeit mutatják be, melyekbe további kísérleti adatok is beépíthetők majd, és így sokoldalúan használhatók különböző fiziológiai kísérletek eredményeinek értelmezéséhez, a hippokampusz működését szimuláló ideghálózati modellek létrehozásához. A cikknek nem egy, de öt első szerzője van, ami a legkevésbé sem megszokott, de a munkát megismerve, teljesen érthető.
A Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége 197. közgyűlésén Akadémiai Díjat adományozott Dénes Ádámnak, a Neuroimmunológia kutatócsoport vezetőjének, sokoldalú és igen sikeres tudományos tevékenysége elismeréseként. A megérdemelt kitüntetéshez szívből gratulálunk!
A Tudományos Diákkörök XXIV. Kárpát-medencei Konferenciáján Koplányi Emil, Dr. Kalló Imre mentoráltja, az Elvégzett kutatási tömb Elméleti és Kísérletes Orvostudomány szekciójában Nagydíjat nyert. Gratulálunk!
Acsády László akadémikus, aki intézetünkben csoportjával elindította és eredményeikkel világszínvonalra és elismertségre emelte a talamusznak, az agykéreg egyik fő kommunikációs partnerének kutatását, Szegeden, 2024. április 15-én átvette a Nemzeti Tudósképző Akadémia (NTA) által alapított Talentum-díjat.
A Richter Gedeon Nyrt. és a KOKI több évtizede működik már sikeresen együtt, de 2024. április 5-én tartottak először közös, ráadásul nemzetközi sajtótájékoztatót.
