Csodálatos, kivételes nap a mai, 2023. október 2., mert jó hírrel nyitnak az újságok, hírcsatornák. Minden hírt maga mögé utasít, hogy Karikó Katalin, munkatársával, Drew Weissman immunológussal megosztva, a COVID-19 elleni mRNS-vakcina kifejlesztését lehetővé tevő felfedezéseikért elnyerte a Nobel-díjat.
Az MTA 2023. szeptember 19-én megtartott Bolyai Napján Bolyai Plakettet vehetett át és másodikBolyai János Kutatási Ösztöndíjának elnyeréséről szóló oklevelet is kapott Cserép Csaba, a Neuroimmunológia csoport szenior kutatója.
Sinkó Richárd PhD hallgató, a Molekuláris Sejt Metabolizus Csoport munkatársa nyerte a 35 évnél fiatalabb kutatók számára kiírt Berlin-Chemie Menarini Young Investigators' Award-ot alapkutatás kategóriában az ETA 2023-as milánói konferenciáján.
Minden tudományos eredmény közkinccsé kell váljon. Aki saját kutatása során valamilyen módszert fejleszt, annak óhatatlanul is eszébe jut, hogy az mások számára is értékes lehet. Hrabovszky Erikék csoportja egy új RNS szekvenálási módszert dolgozott ki, melyet egy igazi klasszikus, a hírnevét, rangját alapítása, azaz majd 120 éve töretlenül megőrző Journal of Biological Chemistry nevű folyóiratban fogadtak el közlésre.
A lindaui Nobel-díjas találkozó részvételi feltételei alapítása óta nem változtak. Szenior kutatók esetében csak Nobel-díjas kap meghívást, 35 éves kor alatt pedig az, aki megfelel a szigorú kívánalmaknak, és a bizottság a jelentkezők közül kiválasztja. Pósfai Balázs a kiválasztottak között volt.
Míg az agykutatás iránt érdeklődők többsége tud a hippokampusz szerepéről a tanulásban és a memória kialakulásában, az evolúciósan ősinek tekintett agytörzs fontos szerepéről negatív emlékeink tárolásában valószínűleg egyikőjük sem. De ezzel a legtöbb kutató is így volt, egészen mostanáig, Nyiri Gábor csoportjának a Plos Biology nevű folyóiratban megjelent publikációjáig.
A tudomány művelőit sosem érheti az a meglepetés, hogy munka nélkül maradnak, mert minden kérdésre válaszoltak már, nincs több felfedeznivaló. Gereben Balázs és Fekete Csaba csoportjainak az eLife folyóiratban megjelent munkája egy régi kérdésre adott új és helyes választ, ami ráadásul a transzlációs orvoslásban is hasznosulhat.
Az MTA-n előadást tartani megtiszteltetés, ami bizony sok kutatónak nem adatik meg. Akinek előadása előtt pedig az MTA elnöke tart bevezetőt, egészen biztosan nemzetközi nagyság. Akkor is, ha olyan közvetlenül számol be munkájáról és tanácsolja a kutatói pályára most lépőket, mint Karikó Katalin.
Egy konferencián vagy szimpóziumon részt venni már nem csak külföldön, itthon sem olcsó, ezért bármilyen hívogató is egy-egy nagy rendezvény, ha anyagi okok miatt választani kell, a legtöbben a saját kutatási témájukban rendezettet választják. Kivéve, ha az illető mikroszkópos. Neki, ha nem is évente, de egyszer-egyszer bizony érdemes Siófokra is elmennie.
