Hírek

10-18 elem, összesen: 170
Nincs megjeleníthető elem

A PMH, az asztrocitasejtek, és egy új sejtosztódási mechanizmus

 

Még az idegsejtek valódi megismerése is lehetetlen annak feltárása nélkül, milyen kapcsolatban vannak nem csak egymással, de az idegrendszert felépítő más sejtekkel is. És akkor még nem említettük a vérszérumban jelenlévő hormonok hatását! Gereben Balázs csoportjának a Journal of Biological Chemistry c. folyóiratban olvasható legújabb munkája a pajzsmirigyhormonok szerepét vizsgálja az agyműködés szabályozásában.

És megint a mikrogliasejtek

Dénes Ádám csoportjának legújabb munkáját a Nature Communications közölte. Az, hogy hiánypótló vizsgálatuk fő tárgya a mikroglia volt, esetükben alapvető, arra azonban, hogy sokszor jól bevált kísérleti módszerünket sem ismerjük alaposan, nem csak azoknak érdemes felfigyelniük, akik szintén az általuk alkalmazott akut agyszeletmodellt használják kísérleteik során.

 

Kiváló PhD témavezetőnk: Hangya Balázs

Nem csak ember, kitüntetés is sokféle van, azt pedig a statisztika magas tudománya is igazolta, hogy aki már kapott egy nagy elismerést, könnyebben kapja meg a következőt. Az a kitüntetés azonban, amit Hangya Balázs július 10-én vett át a Semmelweis Egyetemen, nem az előbb említett díjak közé tartozik. Annyira nem, hogy Balázs nem is tudott arról, ilyen is van.

 

Három kérdés Dénes Ádámhoz, intézetünk harmadik EMBO-tagjához

"Az Európai Molekuláris Biológiai Szervezet egy több mint 2100 élettudóst tömörítő szakmai, nonprofit szervezet. Célja az élettudományi kutatások előmozdítása és a tudósok közötti nemzetközi csere lehetővé tétele." A mai naptól 120 tudós lett EMBO-tag*, köztük Dénes Ádám, a Neuroimmunológiai kutatócsoport vezetője.

Az asztrocitákról és egy új sejtosztódási mechanizmus felfedezéséről

 

Journal of Biological Chemistry c. folyóiratban olvasható a Gereben Balázs által vezetett Molekuláris sejt metabolizmus kutatócsoport legújabb munkája. A Mohácsik Petra elsőszerzőségével megjelent tanulmány legizgalmasabbank tűnő felfedezése az az asztrocitákban feltárt  új molekuláris mechanizmus, melynek szerepe lehet asztrocita eredetű agydaganatok kialakulásában is.

 

A negatív élmények és a tanulás

A Hangya Balázs vezette Rendszer-neurobiológia csoport legújabb, a Nature Communications folyóiratban megjelent cikkéből megtudhatjuk, hogy amennyiben egerek mélyagyi gátlósejtjeit gátoljuk, nem tanulnak kellemetlen tapasztalataikból. Vajon mit tanultak ebből a kutatók, és mit érdemes az eredményekből a nem kutatóknak is megérteni? 

 

Gratulálunk új Bolyai ösztöndíjasainknak!

Az MTA 1997-ben alapított Bolyai János Kutatási Ösztöndíj célja a kiemelkedő kutatási-fejlesztési teljesítmény ösztönzése és elismerése. Eddigi eredményeik ismeretében  számunkra cseppet sem meglepő, hogy az idei, 792 pályázó közül kiválasztott 156 nyertes között van két munkatársunk, Barth Albert Miklós és Pósfai Balázs is.

 

A kannabisz hatása a szinapszisokra

Időről időre vannak olyan témák, melyek esetében sokan úgy gondolják, egy kis interneten összeollózott ismeret is elég, hogy maguk is eldönthessék, mi az igazság. Ahogy a világjárvány idején is sokan hitték, a legjobb, ha maguk döntik el, melyik vakcinában lehet bízni, illetve, van-e szükség egyáltalán az oltásra, a sokak számára „ártatlan” élvezeti cikknek tartott marihuána használatának kérdésében is erőteljesen megoszlanak a vélemények. De mi lehet az igazság? Mit lehet ma tudni a marihuána hatóanyagáról, élettani hatásának okairól? Egy régi, híres film címével játszva, mi a kannabisz hatása a szinapszisokra? 

 

Hogyan tanul az agy a negatív élményekből?

Hangya Balázs kutatócsoportjával mélyagyi gátlósejteket vizsgálva megfigyelte, hogy amikor ezeket a sejtek blokkolták, az egerek nem tanultak az őket érő negatív ingerekből. Felfedezésük jelentőségét jelzi az is, hogy munkájukat a Nature Communications folyóiratban fogadták el közlésre.

<<Első oldal <Előző oldal >Következő oldal >>Utolsó oldal