Keresés

Minden tudományos eredmény közkinccsé kell váljon. Aki saját kutatása során valamilyen módszert fejleszt, annak óhatatlanul is eszébe jut, hogy az mások számára is értékes lehet. Hrabovszky Erikék csoportja egy új RNS szekvenálási módszert dolgozott ki, melyet egy igazi klasszikus, a hírnevét, rangját alapítása, azaz majd 120 éve töretlenül megőrző Journal of Biological Chemistry nevű folyóiratban fogadtak el közlésre.  

A lindaui Nobel-díjas találkozó részvételi feltételei alapítása óta nem változtak. Szenior kutatók esetében csak Nobel-díjas kap meghívást, 35 éves kor alatt pedig az, aki megfelel a szigorú kívánalmaknak, és a bizottság a jelentkezők közül kiválasztja. Pósfai Balázs a kiválasztottak között volt.

Míg az agykutatás iránt érdeklődők többsége tud a hippokampusz szerepéről a tanulásban és a memória kialakulásában, az evolúciósan ősinek tekintett agytörzs fontos szerepéről negatív emlékeink tárolásában valószínűleg egyikőjük sem. De ezzel a legtöbb kutató is így volt, egészen mostanáig, Nyiri Gábor csoportjának a Plos Biology nevű folyóiratban megjelent publikációjáig.

A tudomány művelőit sosem érheti az a meglepetés, hogy munka nélkül maradnak, mert minden kérdésre válaszoltak már, nincs több felfedeznivaló. Gereben Balázs és Fekete Csaba csoportjainak az eLife folyóiratban megjelent munkája egy régi kérdésre adott új és helyes választ, ami ráadásul a transzlációs orvoslásban is hasznosulhat. 

Az MTA-n előadást tartani megtiszteltetés, ami bizony sok kutatónak nem adatik meg. Akinek előadása előtt pedig az MTA elnöke tart bevezetőt, egészen biztosan nemzetközi nagyság. Akkor is, ha olyan közvetlenül számol be munkájáról és tanácsolja a kutatói pályára most lépőket, mint Karikó Katalin.

Egy konferencián vagy szimpóziumon  részt venni már nem csak külföldön, itthon sem olcsó, ezért bármilyen hívogató is egy-egy nagy rendezvény, ha anyagi okok miatt választani kell, a legtöbben a saját kutatási témájukban rendezettet választják. Kivéve, ha az illető mikroszkópos. Neki, ha nem is évente, de egyszer-egyszer bizony érdemes Siófokra is elmennie. 

Segítségeteket kérjük! Ha valaki, miután elolvasta az alanti érveket, és úgy gondolja szükségesek a tudományos célú állatkísérletek ezt jelezze a támogató oldalon és ossza meg ismerőseivel! Annak kapcsán írok, hogy a minap kaptam egy levelet, amelyben magyar és nemzetközi kutatótársaim arra kértek, írjak alá egy petíciót (https://www.braincouncil.eu/pledge-for-science-brain-research-and-innovation-in-the-eu/) ami a tudományos célú állatkísérletek mellett szól. Erre azért van szükség, mert az EU törvényhozása elé került egy, az állampolgárok által támogatott kezdeményezés „Save cruelty free cosmetics – Commit to a Europe without animal testing” (már a címe félrevezető), mely az állatkísérletek rövid határidejű betiltását szorgalmazza. Hosszú lesz, mert összetett a téma és ugye nem 0 / 1 -ben kell gondolkodni! Türelmet kérek hozzá, nekem is időbe tellett mire megírtam, hiszen több mint egy hete volt az előző bejegyzés.

Lehet egy díj jelentőségét túlbecsülni is, alábecsülni is, de ha egy csoportból többek is díjakat nyernek, az semmiképp nem véletlen. A Magyar Endokrinológiai és Anyagcsere Társaság Ifjúsági Díját idén Göcz Balázs nyerte el egy PNAS cikk első szerzőjeként.

A 2016-ban ERC Starting Grant nyertes Hangya Balázs idén egy Proof of Concept (koncepciót igazoló) ösztöndíj nyertese lett a Parkinson-kóros betegek életminőségének javítására kvantitatív kognitív tesztelést javasló pályázatával. Ez a támogatás olyan kutatók ötleteinek innovációs potenciálját segít ellenőrizni, akiknek pályázata valamely előző, szintén az ERC által finanszírozott kutatásra épül.

Miért fontos tudományos kutatómunkát is végezzen egy egyetemista? Orvostanhallgatók estében remélheti, hogy ez majd a klinikumban is hasznosul. Az egyetemistaként végzett kutatómunkának azonban nem csak  ott, másutt is nagy haszna lehet.