Részletes keresés

Semmelweis Egyetem Kerpel Tehetséggondozó Program keretében megrendezett Tehetséggondozó Nap keretében november 19-én és 20-án az SE 530 diákot fogadott. Ebből, a korábbi évekhez hasonlóan a kutatás iránt érdeklődő középiskolások csoportja ellátogatott Intézetünkbe . 

Idáig eljutottunk oda, hogy megmutattuk a két állapotban milyen időzítésben  történnek a dolgok egymás után, de azt hogy miért, azt még nem értettük. Ugye hálózatot vizsgálunk, a hálózatoknak pedig vannak csomópontjai és élei, sejtjei és szinapszisai.

Ezzel a kérdéssel fejeztük be: "Hogyan tud ugyanaz a hippokampáis idegsejthálózat több különböző aktivitásmintázatot előállítani?"Ezt a kérdést vizsgáltuk majd egy évtizedig. Megválaszolásához az in vitro agyszelet technikát használtuk. A hippokampuszból 600 µm (0.6mm) vastag agyszeleteket lehet készítni, melyekben több tízezer sejt őrzi meg kapcsolatrendszerét, és megfelelő körülmények biztosítása esetén működését.

Hogy kerül ide a tengericsikó? Hát úgy, hogy az agykéreg legősibb, legegyszerűbb szerkezetű része keresztmetszetben egy olyan dupla kanyart alkot, ami a régi anatómusokat a tengericsikóra emlékeztette, ezért annak latin neve után hippokampusznak nevezték el.

 Az EEG és a viselkedés összefüggése I. bejegyzésünkre érkezett egy kérdés, amire inkább egy külön #agykérdések bejegyzésben válaszolok.  " Hol van a mérő áramkör földje? Miféle áram folyik? == > Mennyi legyen a mérőfej ellenállása? Biztos vagyok benne hogy ezt öntől tudom a legjobban megkérdezni. "

Az előző bejegyzésben a szabályos EEG mintázatok ismertetésével fejeztük be. Az EEG-ben megfigyelhetők nem szabályos jelalakok is, mint például a delta hullámok mellett megjelenő K komplexek, illetve a hippokampuszból elvezethető éles-hullámok, vagy az epilepsziás rohamok során megfigyelhető tüskék.

A Magyar Tudományos Akadémia idén is megünnepli a tudást. Intézetünk rendezvényére 2025. november 10-én kerül sor a Magyar Tudomány Ünnepének keretében. 

Elsőként nézzük meg milyen EEG aktivitás mintázatokat lehet az agyban megfigyelni, mikor és hol fordulnak elő. Hans Berger 1924ben írta le, hogy az agy elektromos aktivitást mutat. Ekkortájt fejlődött odáig az elektronika, hogy megfelelő erősítőkkel, az idegsejtek működésének eredményeként a koponya felszínén megjelenő igen kis feszültségeket (20-100 µV) viszonylag nagy sebességgel mérni lehessen. Az első általa megfigyelt Electroencephalográfiás, azaz EEG mintázatot alfának nevezte el.

A második rész (Az idegsejthálózatok működése) fejezeteiben bemutattuk azt, hogy egy idegsejtekből szerveződő hálózat lehet előrecsatolt és visszacsatolt. Szerkezetétől függően képes egyszerű döntésekre, vagy tanulás útján a döntéseket módosítani. A mátrixmemóriánál megtudtuk, hogy egy hálózat képes lehet 1) információt előhívni, 2) információt tárolni 3) információt feldolgozni, manipulálni. Azaz asszociációkat, társításokat végezni, melynek eredményeként képes a) mintázatokat átalakítani, egy mintázathoz egy másikat rendelni, b) mintázatokat előhívni, c) mintázatsorozatokat előállítani, d) mintázatokat kiegészíteni, e) elválasztani (kategorizálni, ortogonalizálni); esetleg ennek ellentéteként f) éppenséggel mintázatokat általánosítani (több mintázatot is ugyanabba a csoportba sorolni). 

Viktor másik kérdése is a tudat furcsaságaira kérdez rá:„Sajnos későn, már ötven után értesültem véletlenül egy cikkből, hogy vannak, akik látnak agy által „vetített képet”. Afantáziának nevezik ennek hiányát, első nekifutásban ez a fantázia hiányát sugallja. Nem tudom megkülönböztetni, milyen lenne, ha látnék „vetített” képet, ezzel a fantáziám mennyivel lenne jobb. (Egyesek személyes beszámolóiból tudom, hogy pl. elképzelnek egy „hülyeséget” és ezt látják maguk előtt megtörténni, és hangosan hahotáznak ezen. Sajnálom, hogy ez nekem kimarad - minden bizonnyal vidámabban telnének a mindennapok. „Hülye” jelenetet is ki tudok találni, csak nem látom „kivetítve”.) Szerintem az afantáziások agya nem másmilyen, feltételezem, minden ember fizikai felépítése megegyezik. Mint érintett, pl. ugyanúgy vissza tudok idézni egy tárgyat, jelenetet, mint akinek az agya segítségképpen „kivetít”. Szerintem az afantáziás agy ugyanúgy működik, ugyanabból a „tárolóból” idézi vissza az információt, csak az „én” nem látja. Kíváncsi lennék, mit mond erről a tudós, a szakember.”