Részletes keresés

Kaptam egy kérdést: "Azt hallottam, hogy a madarak ép úgy taníthatók, mit az emlősök, a pozitív megerősítésről volt szó. Igaz ez? De hát e madarak evolúciósan, sokkal lentebb vannak. Az agyuk mérete kicsi. Nem is lehet nagy, mert a repülés igen drága mulatság."   Bontsuk elemekre a kérdést: Ki van fentebb, ki van lentebb...Agyméret és tanulás...Mi a drága, a repülés vagy az agy fenntartása...  

Program: Research Roundup: Microglia and neural synchrony Cortex Corner: Poster design tps and tricks Brainstorm Brews and Beverages at The Grund   KOKI Előadóterem 2024. 05. 23 . 18.00

A legmodernebb fiziológiai és anatómiai módszerek ötvözésével Nusser Zoltán csoportjának sikerült feltárni, hogyan tud ugyanazon idegsejt axonja eltérő erősségű szinapszisokat létrehozni két különböző másik idegsejttel. Rövid válasz: a szinaptikus vezikulák más érési állapotban vannak a gyenge és az erős szinapszisokban. Munkájuk a Neuronban jelent meg.

A neves Plos Biology folyóiratban jelent meg Nyiri Gáborék munkája, melyben két különböző interneuronnak olyan anatómialag pontos aktív és passzív modellsejtjeit mutatják be, melyekbe további kísérleti adatok is beépíthetők majd, és így sokoldalúan használhatók különböző fiziológiai kísérletek eredményeinek értelmezéséhez, a hippokampusz működését szimuláló ideghálózati modellek létrehozásához. A cikknek nem egy, de öt első szerzője van, ami a legkevésbé sem megszokott, de a munkát megismerve, teljesen érthető.  

És akkor ismételjük át a második agyfejlődési programot a tanulást, hiszen korábban bőven beszéltünk róla. A tanulás szabálya (Hebb- szabály) azt állítja, hogy ha két idegrendszeri elem egyidejűleg aktív, akkor közöttük a kapcsolat erősödik. Praktikusan, ha egy axon kisül és közben (időben közel) a cél idegsejt is kisül, mert a rá érkező ingerek kellően erősek voltak (azaz részt vesz a reprezentációban), akkor közöttük szinapszis alakul ki, vagy ha már volt megerősödik. És ami fontos, ahol nem alakul ki kapcsolat, ott a korai fejlődés során elhalnak az axonok, sőt azok az idegsejtek is elpusztulnak, amelyeknek nem sikerült elegendő működő bemenetet begyűjteniük, azaz nem vesznek részt reprezentációban.

HUN-REN Kísérleti Orvostudományi KutatóintézetMunkatársat keresünkPályázati és pénzügyi adminisztrátorpozícióba.        

A Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége 197. közgyűlésén Akadémiai Díjat adományozott Dénes Ádámnak, a Neuroimmunológia kutatócsoport vezetőjének, sokoldalú és igen sikeres tudományos tevékenysége elismeréseként. A megérdemelt kitüntetéshez szívből gratulálunk!

Mielőtt továbblépünk a szinaptikus kapcsolatrendszerek kialakulásának programjára, egy fontos folyamatot meg kell még említeni, mert szükség lesz rá a továbbiakban. Az alanti ábra a szinapszisok számát mutatja a fejlődő agyban. Az ábrán nincs rajta, de az idegsejtek száma is hasonlóan változik (bár korábban kezd nőni mint a szinapszisszám). Az embrionális fejlődés során az idegsejtek, majd ezt követve a szinapszisok száma is meredeken növekszik. Születés előtt a legmagasabb, majd a kamasz korig először gyorsan majd lassabban csökken. Kamasz kor után az idegsejtek száma egészséges esetben nem változik, de a szinapszisok száma lassan csökken. Az ábra azt is mutatja, hogy az autizmusban és a skizofréniában a számok változása jellegzetesen eltér, illetve, hogy Alzheimer kórban erősen csökkenni kezd a szinapszisszám (zöld egészséges, sárga Alzheimeres eset). Tehát először számfeletti idegsejtünk és szinapszisunk alakul ki, hogy a fejlődési programnak legyen miből vágnia. Ezt a sejtpusztulási időszakot az előző bejegyzés második ábráján az Apoptózis (programozott sejthalál) periódusa jelzi.

A Tudományos Diákkörök XXIV. Kárpát-medencei Konferenciáján Koplányi Emil,  Dr. Kalló Imre mentoráltja, az Elvégzett kutatási tömb Elméleti és Kísérletes Orvostudomány szekciójában Nagydíjat nyert. Gratulálunk!