Részletes keresés

Nem csak ember, kitüntetés is sokféle van, azt pedig a statisztika magas tudománya is igazolta, hogy aki már kapott egy nagy elismerést, könnyebben kapja meg a következőt. Az a kitüntetés azonban, amit Hangya Balázs július 10-én vett át a Semmelweis Egyetemen, nem az előbb említett díjak közé tartozik. Annyira nem, hogy Balázs nem is tudott arról, ilyen is van.  

"Az Európai Molekuláris Biológiai Szervezet egy több mint 2100 élettudóst tömörítő szakmai, nonprofit szervezet. Célja az élettudományi kutatások előmozdítása és a tudósok közötti nemzetközi csere lehetővé tétele." A mai naptól 120 tudós lett EMBO-tag*, köztük Dénes Ádám, a Neuroimmunológiai kutatócsoport vezetője.

  A Journal of Biological Chemistry c. folyóiratban olvasható a Gereben Balázs által vezetett Molekuláris sejt metabolizmus kutatócsoport legújabb munkája. A Mohácsik Petra elsőszerzőségével megjelent tanulmány legizgalmasabbank tűnő felfedezése az az asztrocitákban feltárt  új molekuláris mechanizmus, melynek szerepe lehet asztrocita eredetű agydaganatok kialakulásában is.  

A Hangya Balázs vezette Rendszer-neurobiológia csoport legújabb, a Nature Communications folyóiratban megjelent cikkéből megtudhatjuk, hogy amennyiben egerek mélyagyi gátlósejtjeit gátoljuk, nem tanulnak kellemetlen tapasztalataikból. Vajon mit tanultak ebből a kutatók, és mit érdemes az eredményekből a nem kutatóknak is megérteni?   

Az MTA 1997-ben alapított Bolyai János Kutatási Ösztöndíj célja a kiemelkedő kutatási-fejlesztési teljesítmény ösztönzése és elismerése. Eddigi eredményeik ismeretében  számunkra cseppet sem meglepő, hogy az idei, 792 pályázó közül kiválasztott 156 nyertes között van két munkatársunk, Barth Albert Miklós és Pósfai Balázs is.  

Időről időre vannak olyan témák, melyek esetében sokan úgy gondolják, egy kis interneten összeollózott ismeret is elég, hogy maguk is eldönthessék, mi az igazság. Ahogy a világjárvány idején is sokan hitték, a legjobb, ha maguk döntik el, melyik vakcinában lehet bízni, illetve, van-e szükség egyáltalán az oltásra, a sokak számára „ártatlan” élvezeti cikknek tartott marihuána használatának kérdésében is erőteljesen megoszlanak a vélemények. De mi lehet az igazság? Mit lehet ma tudni a marihuána hatóanyagáról, élettani hatásának okairól? Egy régi, híres film címével játszva, mi a kannabisz hatása a szinapszisokra?   

Hangya Balázs kutatócsoportjával mélyagyi gátlósejteket vizsgálva megfigyelte, hogy amikor ezeket a sejtek blokkolták, az egerek nem tanultak az őket érő negatív ingerekből. Felfedezésük jelentőségét jelzi az is, hogy munkájukat a Nature Communications folyóiratban fogadták el közlésre.

A kannabisz rendszeres fogyasztását kísérő tolerancia jelenségének molekuláris szintű megértéséhez járulnak hozzá a Barti Benjámin elsőszerzőségével  az egyik legjelentősebb tudományos folyóiratban, a Science Advances -ban megjelent eredmények.

A legmodernebb fiziológiai és anatómiai módszerek ötvözésével Nusser Zoltán csoportjának sikerült feltárni, hogyan tud ugyanazon idegsejt axonja eltérő erősségű szinapszisokat létrehozni két különböző másik idegsejttel. Rövid válasz: a szinaptikus vezikulák más érési állapotban vannak a gyenge és az erős szinapszisokban. Munkájuk a Neuronban jelent meg.

A neves Plos Biology folyóiratban jelent meg Nyiri Gáborék munkája, melyben két különböző interneuronnak olyan anatómialag pontos aktív és passzív modellsejtjeit mutatják be, melyekbe további kísérleti adatok is beépíthetők majd, és így sokoldalúan használhatók különböző fiziológiai kísérletek eredményeinek értelmezéséhez, a hippokampusz működését szimuláló ideghálózati modellek létrehozásához. A cikknek nem egy, de öt első szerzője van, ami a legkevésbé sem megszokott, de a munkát megismerve, teljesen érthető.