Minden tudományos eredmény közkinccsé kell váljon. Aki saját kutatása során valamilyen módszert fejleszt, annak óhatatlanul is eszébe jut, hogy az mások számára is értékes lehet. Hrabovszky Erikék csoportja egy új RNS szekvenálási módszert dolgozott ki, melyet egy igazi klasszikus, a hírnevét, rangját alapítása, azaz majd 120 éve töretlenül megőrző Journal of Biological Chemistry nevű folyóiratban fogadtak el közlésre.
Az intézetünkben folyó endokrinológiai kutatások magas színvonalát mutatja, hogy Hrabovszky Erik személyében immár harmadik munkatársunk részesül szenior kategóriában a neves Flerkó-Bárdos-emlékérem kitüntetésben.
Lehet egy díj jelentőségét túlbecsülni is, alábecsülni is, de ha egy csoportból többek is díjakat nyernek, az semmiképp nem véletlen. A Magyar Endokrinológiai és Anyagcsere Társaság Ifjúsági Díját idén Göcz Balázs nyerte el egy PNAS cikk első szerzőjeként.
Hrabovszky Erik és Skrapits Katalin a projektet vezető francia kutató felkérésére csatlakoztak a nemzetközi csapathoz, mely egy ritka, de súlyos veleszületett rendellenességet vizsgált. Eredményeik reményt adnak annak kezelésére is.
Jól ismert, hogy a nők hajlamosak egy-egy szelet csokoládéval vígasztalni magukat. Hrabovszky Erikék munkája egy csokoládéról elnevezett peptid szerepének feltárásával segítheti, hogy sok nő legnagyobb bánata, a meddőség is egyszer gyógyítható lehessen.
Míg kontinenseken, ill. kontinensnyi országokban az ismeretterjesztéstől a rendszabályokon át a törvényekig mindent bevetnek a népesedés további növekedése ellen, a világ egyáltalán nem biztos, hogy boldogabb, de határozottan gazdagabb részében, egyre többen küzdenek azért, hogy gyerekük születhessen. Annak, hogy ezért küzdeniük kell, ezer és egy oka lehet. Bár manapság talán a fájdalmas tünetekkel is járó endometriózisról lehet a legtöbbet hallani, szintén gyakori a központi idegrendszer működésének zavara miatt kialakuló policisztás ovárium szindróma (PCOS), ahol a túlstimulált petefészek a meddőség oka. Ez a két - sajnos gyakori - betegség is a termékenységgel kapcsolatos kutatások széles kutatási területének megoldandó talányai közé tartozik.
De erről szóljon inkább Hrabovszky Erik, aki a neuroendokrinológia terén nemzetközi szaktekintély, és akivel a neves PNAS*-ben megjelent közleményük kapcsán beszélgettünk.
Ismét gratulálhatunk Skrapits Katának egy szép sikerhez. Ezúttal a Flerkó - Bárdos Alapítvány díjazta eredményes munkáját.
A Flerkó - Bárdos Alapítvány 2019-ben hozta létre és hirdette meg az emlékéremmel és pénzjutalommal díjazott pályázatot.
"Az emlékérem célja, hogy ösztönözze és támogassa a tudományos kutatás és utánpótlás-nevelés területén nemzetközi szinten is kimagasló eredményt elért endokrinológusok, neuroendokrinológusok és anatómusok munkáját, elismerje eredményeiket. Az emlékérem neve: Flerkó-Bárdos emlékérem, mely két kategóriában kerül kiosztásra: junior és senior."
Skrapits Katalin, a Reproduktív neurobiológia laboratórium munkatársa, a "The cryptic gonadotropin-releasing hormone neuronal system of human basal ganglia" címmel az Elife folyóiratban 2021-ben megjelent elsőszerzős cikkével elnyerte a Magyar Endokrinológiai és Anyagcsere Társaság (MEAT) 2022. évi Ifjúság Díját.
Egy jó cím nem csak irodalmi, de tudományos közlemények esetében is fontos. Ha túl hosszú, túl bonyolult, bizonyosan nem kelti fel annak figyelmét, aki a cikk témájában nem jártas, míg egy jól megválasztott cím könnyen rá tudja venni, hogy legalább a mű összefoglalójába beleolvasson. Valószínű, hogy aki belelapoz a közölt cikkek magas színvonala és a megjelenített sokféle kutatási téma miatt is sokak által olvasott eLife folyóiratba, annak megakad a szeme a Skrapits Kata első szerzőségével megjelent “The cryptic gonadotropin-releasing hormone neuronal system” című közleményen akkor is, ha nem közeli kutatási témájához. Az azonban egyáltalán nem valószínű, hogy a címben rejtőzködőként, titokzatosként jellemzett GnRH, azaz gonadotropin-felszabadító hormon csak annyira is ismert lenne a természettudományok iránt érdeklődő olvasók számára, mint például a hippokampusz.
Hrabovszky Erik, a kutatás vezetője és a cikk levelező szerzője, szerencsére tud érdekes és fontos információval is szolgálni.
