A mi nagyköveteink

A kijelentés igaz, de némi magyarázatra szorul. Nagyköveteink is különlegesek, és fontosságukból mit se von le, hogy több szempont szerint sem felelnek meg az 1815-ös bécsi kongresszus határozatának, ahol először rögzítették ennek a legmagasabb diplomáciai rangnak mibenlétét. Akkor úgy döntöttek, hogy nagykövete csak nagyhatalmaknak lehet. Ezt az idő azóta felülírta, és 1955 óta Magyarországnak is lehet és van is nagykövete. Ha pedig a méret nem számít, miért ne lehetne akár egy intézetnek is, különösen, ha a tudomány valamely területén vezető szerepe van?

De ne ábrándozzunk, mert amíg a fantázia, merészség, kreativitás értékes tulajdonság egy kutatóintézetben, ez az ábrándozásról csak némi fenntartással mondható el. 

A mi nagyköveteink már csak azért sem felelnek meg a klasszikus feltételeknek, mert őket nem kinevezték a pozícióra, hanem önként vállalták a feladatot. Már csak az van hátra, hogy megtudjuk, mi az a HUN-REN-ARP. A HUN-REN rövidítés a Magyar Kutatási Hálózat angol nevének rövidítése (Hungarian Research Network), az ARP pedig a szervezet Adatrepozitórium Platformja**.

A repositoryból magyarított repozitórium szó önmagában is adattárat jelent, a széles körben és igen gyakran használt „platform” jelentése itt felhasználói felület.

Ezzel el is jutottunk a lényeghez.  Van e szükség „repozitóriumok” létrehozására?  Nem is kicsi!

De sokkal jobb, ha ezt két nagykövetünk, Balla Gyula, a Transzlációs magatartás idegtudományi, illetve Karácsony Orsolya, a Molekuláris farmakológia kutatócsoport kutatója magyarázza el nekünk.

- Milyen céllal jelentkeztetek erre az extra feladatra?

Gyula

- A kutatási eredmények közzétételének szabályai és lehetőségei csak az elmúlt tíz évben is jelentősen változtak Célom az Európai Unió Open Science irányelveinek részletes megismerése és terjesztése, valamint a kutatók figyelmének felhívása is munkájuk hazai szervereken való archiválásának és tárolásának fontosságára. Ha a kísérleti adatokat átlátható módon, metaadatokkal ellátva, mindenki számára elérhető módon tároljuk, ez reprodukálhatóbb tudományt eredményezhet. Mindig foglalkoztatott, hogyan tudom célszerűen és praktikusan tárolni a kísérletezés során keletkezett adatokat. Csoportunkban nagy mennyiségű, különféle típusú fájlokkal dolgozunk, amelyek megfelelő rendszerezése és univerzális elérhetősége kiemelt fontosságú értelmezésük során. Kíváncsi voltam arra, hogy az ARP jelenthet-e logikus lehetőséget ezekre az igényekre.

Orsi

- Azért vállaltam szerepet az ARP Nagykövet programban, mert meggyőződésem, hogy a tudományos kísérleti adatok használható formában való közzététele — a közlemények közérthetőségének, a kutatói munka átláthatóságának és a kutatói társadalom összefogásának eredményeként — előre mozdítja a tudományt.

- Mondanál erre egy példát? 

- Nemritkán előfordul, hogy egy adott projekthez gyűjtött, járulékos vagy éppen jelentéktelen adat egy másik projektben lényegesnek bizonyul. Általános hozzáférésű, átlátható és jól dokumentált adattároló használata esetén így az addig fel nem használt adatok egy másik projekt részévé válhatnak, kiváltva ezzel a költséges, időigényes és esetleg állatéleteket is követelő kísérleteket.

Emellett, amint erre Gyula is utalt, a jónevű tudományos folyóiratok közül egyre több kéri a beküldött kézirat alapjául szolgáló nyers adatok elhelyezését egy bárki számára hozzáférhető adattárban; a kutatási pályázatok kiírói is egyre inkább elvárnak egy adatkezelési tervet. Ezek alkalmazása növeli a kutatói munka átláthatóságát, ezáltal közérthetőségét és megismételhetőségét. 

- Van már ilyen adattárunk?

A hazai fejlesztésű és hazai tulajdonban lévő “Kincs, ami van” című program adattárának felépítése és működése megfelel a nemzetközi elvárásoknak, valamint a rangos nemzetközi szaklapok kívánalmainak is, így bátran ajánlható mindenkinek. 

- Volt esetleg egyéb célod is azzal, hogy a feladatra jelentkeztél?

- Munkám során rendszeresen kell eddig általam nem használt módszerekkel és eszközökkel megismerkednem, így gyakran szorulok segítségre. Ezt eddig mindig megkaptam, mert nálunk szerencsére nem a versengő, hanem az együttműködő hozzáállás a jellemző. Az adatrepozitórium megismerésével szeretnék megtanulni valami olyasmit, amit, cserébe a sok kapott segítségért, „betehetek a közösbe”. Ezért nemcsak felhasználói szinten szeretném megismerni egy ilyen adattár működését és kezelését, hanem szívesen részt veszek ezen ismeretek terjesztésében.

- Saját kísérleteitekre vonatkoztatva mi tűnik jelenleg a legfontosabbnak?

Orsi

Szeretnék olyan szintű jártasságra szert tenni a kísérleti adatok közzététel előtti, rendezett formában való szerverre töltésében és hosszútávú karbantartásában, mint amilyennel a kísérleti tervezés és az adatelemzés területén rendelkezem. Egyelőre, elsősorban nagyméretű és régi fájlok esetében, sajnos nem ez a helyzet.

Gyula

Munkánk során sokrétű kísérleti megközelítést alkalmazunk a viselkedés-biológiai tesztektől a képfeldolgozáson át az RNS-szekvenálásig. Amikor egy kísérlet(sorozat) lezárul, a projektet egészként tekintve sokszor másként struktúráljuk-rendszerezzük adatainkat, mint a folyamat során. Az eredmények végső elhelyezése így lehetőséget nyújt arra, hogy átláthatóbb rendszerben, magunk és mások számára is érthetőbben archiváljuk és egyúttal megosszuk azokat. Szerettem volna megtudni, hogy a platform mennyire alkalmas az ilyen irányú törekvésekre.

- A képzéssel kapcsolatban mi volt az elvárásotok -elképzelésetek?

Gyula

- Az ARP egy olyan új adattárolási infrastruktúra szolgáltatás, melynek célja, hogy hazai szerverek segítségével tudjuk hatékonyan megőrizni és megosztani kísérleti adatainkat. A repozitórium fejlesztése aktívan zajlik, a nagyköveti feladatok során lehetőséget kaphatunk arra, hogy részt vegyünk annak tesztelésében és a felmerülő problémák, ötletek segítségével a fejlesztésében is. Azt gondolom, hogy az, hogy ugyanabban a régióban élő kutatótársaink segítségével valósíthatjuk meg adataink tárolását, sok lehetőséget rejt magában és jóval széleskörűbb, flexibilisebb munkafolyamatot tesz lehetővé, mintha valamilyen nemzetközi alternatívához fordulnánk. Ha a szolgáltatás újdonsága miatt időnként kisebb nehézségekbe ütközünk, a fejlesztők segítenek majd abban, hogy ezekben az esetekben is könnyen és gyorsan továbbléphessünk.

Orsi

 - Arra számítottam, hogy az adattároló rendszer fejlesztői átadják az értő felhasználáshoz szükséges ismereteket, példákon keresztül megmutatják a rendszer használatát és szempontokat, valamint példákat adnak az adatkezelési terv megírásához.

- Mi történt eddig?

 - Négy találkozónk volt már. Az elsőn a nagykövetek saját munkájukat mutatták be, különös tekintettel a behozott projektre, a másodikon a nyitott tudományról hallottunk előadást és az adatkezelési terv elkészítéséhez kaptunk támpontokat, a harmadikon az adatfeltöltés és a repozitórium használata volt a téma, a negyediken a szerzői jogokról és a kutatók számára releváns licensz-változatokról adott elő egy jogász. A jelenlegi program egyébként nyolc hónapig fut, és ez a második ilyen kör.

Gyula

- Amíg a képzés tart, lehetőséget kapunk egy saját projekt segítségével megismerni a platform hátterét és működését. A havi rendszerességgel zajló képzés során nemcsak a repozitórium egy-egy aspektusával ismerkedhetünk meg - hátterével, történetével, felépítésével – de hallhattunk előadást a projekt elveivel szorosan harmonizáló nyílt tudomány (Open Science) legfontosabb alapelveiről és fontosságáról, az adatkezelési tervek felépítéséről és relevanciájáról, illetve a kutatási adatok kezelésének jogi szempontjairól.

- Hogyan tovább?

Orsi

- A rendszer hasznossága szempontjából lényeges lenne, hogy külföldről is hozzáférhető legyen, és hogy elérjük, rangos nemzetközi tudományos folyóiratok is feltétel nélkül elfogadják az adatok itteni tárolását egy kézirat beküldésekor. Ennek nincs elvi akadálya, mert olyan adatcsomagok, amelyeknek legalább egy magyar tulajdonosa van, ingyenesen tárolhatók az adatrepozitóriumban és ingyenesen el is érhetők bárki által, akinek a tulajdonos erre engedélyt ad. Nagykövetként annak a projektnek az adatait vállaltam ide feltölteni, amelyben a krónikus fáradtság szindróma tanulmányozására fejlesztek egy egérmodellt, de klinikai kollaborátorommal még a nyáron szeretnénk beküldeni egy, az eddigi közös eredményeinkből írt kéziratot, így remélem, hogy még nagyköveti megbízatásom lejárta előtt saját tapasztalatokat fogok szerezni az ARP publikálás során történő használatával kapcsolatban.

Gyula

- A repozitóriumba annak a projektünknek adatait szeretném elhelyezni, melyben munkatársaimmal a poszttraumatikus stressz zavar során is jellemző, kóros félelmi generalizáció hátterében álló, a központi idegrendszerben bekövetkező hálózati szintű változásokat vizsgáltuk. A projekt során sokrétű adattípus keletkezik, a viselkedési tesztek eredményeitől, a hatalmas mennyiségű mikroszkópos képi fájlokon át az összehasonlító elemzések adatáig. A projekt elhelyezése a repozitóriumban és a kísérlet annotálása (rövid jellemzése) metaadatokkal így betekintést adhat a rendszer komplexebb használatába és segíthet annak megtanulásában, hogyan tudom majd a későbbiekben más csomagokkal is gyorsan és hatékonyan használni a platformot. Szerintem az ARP közép- és hosszú távon is rendelkezhet azzal a potenciállal, hogy a magyar, köztük a KOKI-ban dolgozó kutatók, rutinszerűen használják kutatási adataik tartós tárolásához, illetve átlátható megosztásához.

Ebben a HUN-REN által létrehozott adatbázisban minden intézetnek saját felhasználási felülete van, melyen adatait saját céljainak megfelelően rendezi és használja. Ennek az intézeti felületnek nálunk Kontra Levente a kezelője. 

- Mi a feladata egy adatgazdásznak a HUN-REN ARP-vel kapcsolatban?

Levente:
- Mint az intézet adatgazdásza, kezelem az ARP KOKI-s felületét, gondoskodom arról, hogy minden csoport gond nélkül tudja használni az adatbázist. Iktatom és jogosultságot osztok ki az új felhasználóknak, tájékoztatom őket arról, hogyan működik a felület. Minden kutatócsoport kap egy saját kis hálózatot ("dataverse"), amit a csoport tagjai közösen és úgy használhatnak, ahogy csak szeretnék. Például létrehozhatnak benne alegységeket projektenként vagy publikációk szerint, ahogy nekik tetszik.
Emellett részt veszek a népszerűsítésben, és képviselem az intézetet a megbeszéléseken. A következő nagy projekt az intézeti szabályozás kidolgozása lesz. Ugyanis jelenleg az ARP-HUN-REN keretszabályozás tervezete alapján működünk.

Megvan tehát a felület és van szakmai támogatás is. Az új adatrepozitórium szolgáltatás 2024. március elejétől áll a felhasználók rendelkezésére.

**Az új Adatrepozitórium Platform (ARP) elősegíti a Magyarország Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Stratégiájában (2021–2030) kitűzött célok elérését, amelyek között kiemelt helyen szerepel az állami kutatóhelyek kutatási eredményeinek a jelenleginél nagyobb arányú hasznosulása, valamint a tudásáramlás és a tudástermelés kapacitásának bővítése.

Az új adatrepozitórium szolgáltatás 2024. március elejétől áll a felhasználók rendelkezésére.