Bolyai János Kutatási Ösztöndíj 2025: Három nyertes a KOKI-ból

A legdicsőbb múltnál is többet ér a sikeres jelen! Erre a nagy igazságra ismét rájönni az a majd 4 órányi hiábavaló gyűjtőmunka segített, amit azzal töltöttem, hogy az internet különböző helyeiről próbáltam összegyűjteni a nyertesek sokféle lehetőség szerint alkotott névsoraiból intézetünk eddigi díjazottjait. Nem sikerült. Maradnunk kell tehát annál a szám szerint nem pontos, de igaz megállapításnál, hogy a KOKI-ból eddig legalább negyven nyertes pályázatunk volt. Ez egy 1997-ben alapított pályázat esetében éves átlagban semmiképpen nem rossz eredmény, a 2003-as év öt díjazottja pedig a KOKI kutatói létszámát és az ösztöndíj korhatáros voltát tekintve mindenképpen csúcsteljesítmény lehet.

Dobogós helyet érdemelhet az is, hogy idén -pontatlan statisztikám szerint először- három győztesünk van: Biró László (BL), Rózsa Márton (RM) és Sinkó Richárd (SR). Eddigi teljesítményüket jelzi és díjazza az elnyert ösztöndíj, melyhez szívből gratulálhatunk. De most vajon hogyan tovább?

- Túl vagyunk már az év első felén, mely mindhármótok számára igazán jól zárult. Vagy a Bolyai Kutatási Ösztöndíj elnyerése csak a legutolsó a sorban?

BL

- Az idei évem különösen sikeres: hat cikkemet fogadták el, ebből 4 már megjelent, a fennmaradó kettő pedig megjelenés alatt áll. Ezek nemcsak mennyiségi, hanem minőségi mérföldkövek: többéves munka, új módszertani megoldások és erős együttműködések értek be. Mind díjak, mind publikációk terén ez a legsikeresebb évem. Sok-sok évnyi munka zárult le, ért be.

SR

- Tudomásom szerint minden évben sokszázan adják be ezt a pályázatot és nagyjából minden ötödik nyer, így komoly versenyre számítottam. Ezért különösen nagy örömmel fogadtam a jó hírt. Ez ráadásul a Humán Hajhagyma Projektünkkel sikerült, ami továbbra is egy gyümölcsöző együttműködés keretében folytatódik. A projekt eddigi eredményeivel sikerült már két szakmai társaság ifjúsági díját (MEAT és ETA) és az idei Bárány Róbert Díjat is elnyernem. Ez az ösztöndíj azonban a következő évekre tervezett munkának szavazott bizalmat, és nyújt lehetőséget a folytatásra, amit örömmel meg is ragadok.

RM

- Az év első fele nagyon mozgalmasan telt. Gőzerővel dolgoztunk az Allen Institute-ban futó projektjeink lezárásán, közben pedig a laboralapításhoz szükséges pályázatokat készítettem elő. Most hazaköltözve, elindíthattuk a Neuronális diverzitás kutatócsoportot a KOKI-ban, és megkaptam a Bolyai ösztöndíjat is, ami még több lendületet ad a következő időszakra. Ez számomra igazi mérföldkő: elkezdhetem kiépíteni azt a kutatói környezetet, amelyben a következő években dolgozni fogunk. 

- Mit gondoltok ennek az ösztöndíjnak az elismertségéről, az általa nyújtott lehetőségről?

BL

- Óriási megtiszteltetés és nagy öröm, hogy elnyertem. Az ösztöndíj nemcsak megbecsülést ad, hanem biztosítja az anyagi feltételeket is, hogy teljes figyelmemet a tudományos munkára fordíthassam.

SR

- Az utóbbi két évben jelentős változásokon ment át a hazai pályázati rendszer és a PD OTKA nélkül idén nem sok lehetősége volt a hozzám hasonló, frissen PhD-zott kutatóknak, hacsak nem nagyobb babérokra törtek. Úgy gondolom, a Bolyai ösztöndíj igencsak fontos fok a pályázatok lépcsőjén, nem véletlen, hogy évről évre sokszázan pályáznak.

Bár nem ad kutatási támogatást, nagy örömmel fogadtam az ösztöndíjat. Az ember pénzből él, a kutató ráadásul közpénzből, így ez mindig egy érzékeny pont. Nagyon szomorú, ha tehetséges emberek otthagyják a jó ötleteiket, témáikat, mert egyszerűen nem engedhetik meg maguknak anyagilag, hogy a kutatásban mardjanak. Egy ilyen ösztöndíj sok terhet levesz mind az ösztöndíjas, mind a labor válláról.

RM

- A Bolyai ösztöndíjnak óriási presztízse van a magyar tudományos közösségben, és sokan biztattak, hogy minél hamarabb pályázzam meg. Rendkívül kompetitív, ezért nagy megtiszteltetés, hogy elnyertem. 

- Miért épp most pályáztatok a Bolyai Ösztöndíjra? Esetleg valaki felhívta rá figyelmeteket? 

RM

- Amíg külföldön dolgoztam, nem volt lehetőségem pályázni. Most, hogy itthon vagyok, az új kezdethez a Bolyai ösztöndíj a lehető legjobbkor érkezett. Ha idén nem sikerült volna, jövőre mindenképp újra megpályáztam volna.

SR

- A fokozatszerzés után árgus szemekkel kerestem a pályázati lehetőségeket, szinte bármilyet. A csoportban sok új, főleg transzlációs ötlet jelent meg és szerettem volna nagyobb szerepet vállalni abban, hogy ezek haladjanak, fejlődjenek, ne kelljen feláldozni őket. A tudományos teljesítményem erre az évre lehetővé tette, hogy eséllyel pályázzak, így eljött az idő. Kicsiben akartam kezdeni, ezért rajta tartottam a szemem ezen az ösztöndíjon.

BL

- Úgy láttam, most volt a legjobb esély a sikerre: frissen megjelent, erős önéletrajzi hátteret adó cikkekkel, és érett, jól körülhatárolható kutatási tervvel pályáztam. Acsády Laci kifejezetten bátorított a beadásra, amiért nagyon hálás vagyok. Időzítésben is kedvező volt: a rendelkezésre álló előzetes adataink pontosan illeszkedtek a felhívás céljaihoz.

- Van-e valami adott cél, amit az ösztöndíj időtartama alatt feltétlenül el akartok érni?

RM

- A legfontosabb cél a labor beindítása. Ez a következő pár év kulcsfontosságú lesz mind számomra, mind azok számára, akik majd csatlakoznak hozzánk. Szeretném bevonni a diákokat, elindítani az első kísérleteket, és olyan kutatási irányokat kialakítani, amelyekkel csoportUNK hamarosan láthatóvá válik a nemzetközi tudományos közegben. Azt is nagyon várom, hogy új együttműködéseket indítsunk, és közösen gondolkodhassunk más kutatócsoportokkal is.

SR

- A hároméves időszak alatt a hajhagyma projekt egy új alkalmazását szeretnénk megvalósítani, ez pedig a szubklinikus hipotireózisos betegcsoport vizsgálata. Ehhez persze szükség van a klinikai partnereink további segítségére, és nagy örömünkre ez még mindig egy virágzó együttműködés. Egyik legfőbb feladat, hogy továbbfejlesszük a módszert, ehhez pedig nekem is sokat kell tanulnom.

BL

- Elsődleges célom a tervezett kísérletsorozat maradéktalan végigvitele, különösen a viselkedési változásokhoz kötött in vivo kalcium-imaging méréseké. Kiemelten érdekel, milyen szerepet játszik a paraventrikuláris thalamikus mag (PVT) a különböző szociális kihívásokra adott viselkedési válaszokban: bár a középvonali thalamuszmagokat egyre több tanulmány köti affektív zavarokhoz, a pontos anatómiai elrendezés és a hozzá társuló viselkedési kimenetek még nem tisztázottak. Tudjuk, hogy az akut stressz tartósan megemeli a PVT-sejtek tüzelését, és hogy stressz hatására szociális viselkedési változások jelennek meg; az ezeket közvetítő idegpályák és mechanizmusok azonban még feltáratlanok.

- Ha terveteket sikerül megvalósítani, gondolkoztatok-e már azon, hogyan tovább?

BL

- A mostani eredmények kiindulópontot jelentenek, nem célvonalat. Rövid távon egy nagyobb hazai pályázatot (NKFIH) célzok, hogy legyen keret egy PhD-hallgató felvételére, a kulcsmérések kibővítésére és a szükséges eszközök frissítésére. Középtávon nemzetközi forrásokra pályázom. A cél egy stabil, önálló kutatási irány felépítése.

SR

- A Humán Hajhagyma Projekt messze meghaladja egyetlen, néhány évre szóló munkaterv kereteit, aminek szívből örülünk. Ez igazából több, párhuzamosan futó szálat jelent, amiből a különleges betegcsoportok vizsgálata csak egy. A kutatómunka mellett nagy erőkkel dolgozunk a hasznosíthatóságon, az európai PCT kérelmet nyáron nyújtottuk be. Közben pedig nemcsak klinikusokkal, hanem klinikai kémikusokkal is együttműködünk, elvégre ők lesznek majd, akik a módszert a klinikai gyakorlatban használják. Reményeim szerint az eddigiek és az ösztöndíjas időszak alatt elért eredményekkel nagyobb kutatási támogatások elnyerésére is lesz esélyünk, hogy ezzel kiszélesíthessük a projekt horizontjait. De addig is bőven lesz még dolgunk!

RM

- Hosszabb távon azt szeretném, ha a csoportban nemcsak magas színvonalú tudomány születne, hanem a fiatal kutatók is megtalálnák a számításukat. Ahogy én is sokat kaptam Tamás Gábor csoportjától, remélem, hogy a mi laborunk is ugródeszka lehet másoknak - vagy akár a hosszú távú közös munka alapja. Tudományos szempontból szeretnénk nemzetközi pályázatokra, például ERC-re is építeni, és egy stabil, hosszú távon működő kutatócsoportot kialakítani.