Gyógyszerészeti gyorstalpaló VI: Összefoglalás

De összpontosítsunk a kábítószerekre. Hatásukat három irányból nézhetjük:
1) mennyire okoz függőséget
2) mennyire károsítja az agyat és a szervezetet
3) milyen tudatmódosító hatást vált ki

Nyilván, aki kíváncsi a kábítószerekre a 3. pontot kóstolgatja, de mindegyikhez erősebb-gyengébb mértékben az 1. és a 2. is társul.
Amit először kiemelnék. Ha oda jutsz -márpedig előbb utóbb minden fiatal odajut- hogy megkínálják valamivel, vagy kipróbál valamit - akkor előtte olvass, kérdezz, józanul és ne spontánul dönts. Ha nem tudod mit adnak, hozzá ne nyúlj!
Nem gáz visszakérdezni, mi az, mit okoz? Mióta használják? Ismersz-e valakit, akinek már tapasztalata van vele és nem magatehetetlen függőként kell a csatornából összeszedni? Mindig legyen „bébicsősz” a csapatban, azaz olyan, aki józan, ha kell megnyugtat vagy orvost hív. Még a relatív biztonságosnak mondott drogok is kiválthatnak testileg vagy lelkileg labilis emberekben nem várt, kellemetlen vagy veszélyes hatásokat. Ilyenkor nem jó egyedül lenni.

Vannak olyan régóta használt, ismert drogok, amikről tudjuk, hogy néhány alkalommal, ésszel használva nem okoznak nagy gondokat. De a törvények kijátszására utcára dobott kémiai gányolás eredményeként, ellenőrizetlenül megjelenő designer drogok hatása nem ismert, beláthatatlan. Az is lehet, hogy egy alkalom után életed végéig kezed-lábad remeg vagy paranoiás leszel. Vagy régóta ismert és használt és mégis halálos drog, mint az ópium. Amit szúrni-orrba szívni kell, az eleve nem jó ötlet. Nincs közöttük olyan, amit érdemes megpróbálni.

Ami nagyon fontos, még, hogy az agy a kamaszkor végéig fejlődik! A hatóanyagok (gyógyszerek, kábítószerek) nem csak a működést, hanem a fejlődést is befolyásolják. Azaz, még ha egy felnőtt a kultúrája és döntéshozói által elfogadott drogot fogyaszthat mértékkel (alkohol, nikotin, kannabisz, ayahuasca, pszilocibe, légyölő galóca) és ez nem okoz neki szellemi, testi károsodást, ez nem jelenti azt, hogy ugyanazok a drogok egy fejlődő agyú fiatalban nem okoznak agyi és személyiségfejlődés zavart. Óvatosan!

És ne maradjon le az első részben felcitált kérdésre se a válasz:

„ezeknek az anyagoknak a segítségével az agy tudatos manipulációjával létrehozhatók-e olyan sajátságos, (de egészséges) állapotok, amelyek olyan elváltozásokat eredményeznek az emberi gondolkodásban és viselkedésben, amik mondjuk “gátolnak” bizonyos olyan elemeket, mint pld az én-fókusz?”

Ugye mi az egészséges és mi a sajátságos? Ez nézőpont kérdése. Én azt szoktam mondani, hogy mindenki másképp bolond. Azt, hogy én életem jelentős részében heti 6 nap napi 10-11 órát foglalkoztam tudománnyal, vagy hogy rosszul érzem magam, ha nem tölthetek telente 3-4 napot mínusz 25 fokban sátorban egy téli magashegységi túrán, sokan bolondságnak tartják. Én meg azt tartom bolondságnak ha valaki mondjuk gyufacínkét gyűjt.

A nagyöreg pszichológusok (Freud, Young, stb.) elképzelését, miszerint az emberi elme egy nagyon sok elemből összetett sokrétegű struktúra, a modern neuropszichológia funkcionális képalkotó módszerei megerősíttették és elkezdték részletekre bontani. Agyunk számtalan (több száz) párhuzamosan és erősen kölcsönható részének működése során alakul ki elménk. Azt, hogy kiben melyik terület milyen erős, és milyen kapcsolatban áll a többi területtel, azt a genetika és valamelyest a nevelkedés határozza meg.
Marvin Minski az MTI mesterséges intelligencia és megismeréstudomány professzora az elmét az agyat alkotó modulok társadalmához, annak parlamenti határozataihoz hasonlította. Minden frakció elmondja a magáét és az adott helyzetben az erővisznyok függvényében döntünk. Vannak kiegyensúlyozatlan parlamentek, melyek beteg társdalmat, beteg elmét alkotnak. Azaz agyunk részei teszik a dolgukat, sokszor ellenkező eredményre jutnak, de tudatállapotainkat mindenkori közös megegyezésük eredménye alkotja. Az egészséges elme működéséhez az szükséges, hogy az egyes modulok közötti kölcsönhatások pontosan és kiegyensúlyozottan történjenek. A kábítószerek, mint láttuk, több szinten hathatnak. Be vagy ki kapcsolnak egyes területeket, csökkentve a szorongást, a fájdalmat (opiátok), növelve a boldogságot vagy az együvé tartozás élményét (MDMA). De hathatnak úgy is, hogy mindenhol kicsit csökkentik az ingerületátvitelt (kannabinoidok) vagy növelik a gátlást (nyugtatók). De okozhatnak egészen finom változásokat is az agyterületek közötti kapcsolatokban vagy a köcsönhatások időzítésében (pszichedelikumok), aminek eredményeként a személyiségünket létrehozó kölcsönhatások megváltoznak és nem tipikus tudatállapotokat élhetünk át. Szétkapcsolódhat énünk tervező és szemlélődő része. Objektív szemlélőként nézhetjük cselekedeteinket, de bele is csavarodhatunk, hogy elvesztettük a kontrollt. Nem éles a határ a között, mi a nem tipikus és mi a kóros? Egy stabil személyiségű ember sokat tanulhat egy ilyen állapotból, de egy labilisabb alkatban maradandó kóros elváltozásokat okozhat. Hasonló megváltozott tudatállapotokat komoly meditációs gyakorlattal is el lehet érni. De itt is megjelenhetnek veszélyek. Nem véletlen, hogy a tibeti és nepáli szerzetesek nem nagyon örülnek amikor a meditációs gyorstalpalón átesett európaiak kopogtatnak az ajtón. Pontosan tudják, hogy agyunk és elménk egy összetett, változásra képes rendszer és nem mindegy erre csavargatjuk. Szakavatott vezetővel messzire lehet jutni, kontárokkal legfeljebb a bolondok házába.

Szerző: Gulyás Attila