Ünnepi idegtudományi konferencia Pécsett
Az 1993. január 21-én megalakult Magyar Idegtudományi Társaság (MITT) éppen harminc éve tartotta első konferenciáját. A konferencia helyszíne Pécs volt, elnöke egyben a MITT első elnöke, Lénárd László professzor. Az idei, ünnepi konferencia színhelye ismét a Pécsi Tudományegyetem volt, pécsi professzor, Hernádi István a MITT elnöke, a január 25-26-án a PTE Általános Orvostudományi Kara által szervezett INC2024 (Nemzetközi Idegtudományi Konferencia) elnökei pedig Helyes Zsuzsanna és Zelena Dóra professzorok voltak.
Az első és egyben plenáris előadó személye valószínűleg nem volt kérdéses, és az előadás témáján sem kellett sokat töprengeni. Az előadó a PTE Élettani Intézetének emeritus professzora: Dr. Lénárd László, előadásának témája pedig a MITT (első) harminc éve, melyet személyes tapasztalatai alapján ismertetett meg hallgatóságával.
Egy egyesület története kicsit egybefonódik tagjai történetével. A MITT megalakulását igen, de fejlődését már nem segíthette az egész magyar idegtudomány egyik legnagyobbja, Szentágothai János, akinek halálát 1994 szeptember 8-án Bécsben, az ott rendezett idegtudományi konferencián tudták meg az akkor egy éves MITT ott lévő tagjai. Nevét Pécsett a Szentágothai János Kutatóközpont is őrzi, az épülettől nem messze pedig, a Nano-Bio-Imaging Központ falán Ábrahám István nevét látjuk, aki pályáját a KOKI-ban kezdte, és tragikusan korán, ennek az általa megálmodott mikroszkópos központnak a felépítésével fejezte be.
Lénárd professzor úr előadását követte az egész konferencia talán legtöbbek által várt előadása. A PTE Grastyán Endre Elméleti Épületének előadójában a pécsi Orvosegyetem volt hallgatója, a volt Grastyán tanítvány, az Agy díjas Buzsáki György előadása következett. A chicagói SfN-en 2019-ben tartott előadását 7000 (hétezer) ember hallgatta meg, itt ennyien nem lehettek, de még a lépcsőkön is ültek. Chicagóban lehetett megvásárolni először „The Brain from inside out” című könyvét, mely szorosan kapcsolódott mostani előadásának témájához is. Buzsáki értelmezésében az agy irányító, nem csak kódolja-értelmezi a kintről kapott jeleket, információkat, mint ahogy azt mindmáig sokan feltételezik.
A szimpózium további, igen elgondolkodtató, filozófiai kérdéseket is érintő előadásait Christof Koch (Allen Institute) és Joseph LeDoux (New York University) tartotta.
Az újragondolás és újraértékelés, az eddigiek kritikus vizsgálata, más kontextusba helyezése volt az Oxfordból érkezett Molnár Zoltán professzor nagy sikert aratott csütörtök esti plenáris előadásának is jellemzője. Az evolúció hatását is figyelembe véve vizsgálta az agy huzalozásának fejlődését, hangsúlyozva, hogy az alapkutatás elengedhetetlen! Mint mondta, az agykéreg hatodik rétegének valódi jelentőségét még nem tárták fel, ezért is lényegesek a további vizsgálatok.
Az idei konferencia Buzsáki-előadásával kitüntetett előadója, a Koppenhágai Egyetemről érkezett, szintén Agy díjjal kitüntetett Jes Olesen professzor, aki "Translating migraine from man to animal" címmel tartott előadást - melyről a díj átadása előtt Helyes Zsuzsanna professzor az mondta, Olesen professzor mindenki számára nyilvánvalóvá tette, amit lehet, mindent tud a migrénről – szintén ezzel a gondolattal zárta előadását. Hiába az ezerféle technika, alapkutatás nélkül nem lesz valódi előrelépés!
A konferencia sikerét mutatta, hogy még péntek este, a Varsóból érkezett dr. Ewelina Knapska szociális kapcsolatokról szóló plenáris előadásán is szinte tele volt az előadóterem.
A rendezvény két napja alatt az érdeklődő hallgatóság hat különböző kutatási terület eredményeibe kaphatott bepillantást, az autizmus preklinikai vizsgálatától a stresszbetegségek molekuláris biológiáján keresztül a ma még korántsem elég jól ismert szerepű neuropeptidekig.
A szimpóziumok egyetlen KOKI-ból érkező szereplője Kovács Krisztina PhD hallgatója, Kuti Dani volt, aki
külön elismerést is érdemel, mert bár még nem épült fel teljesen betegségéből, mégis megtartotta előadását.
A tudományos program fontos része volt az új épületből megközelíthető Dr. Romhányi György aulában rendezett poszterszekció. A kiállított munkák színvonalának átlaga magas volt, de egyet kell értenünk azzal, amit néhányan megjegyeztek: egy poszteren nem egy cikk teljes anyaga kellene szerepeljen. A poszterek mellett állók felkészültségére azonban nem lehetett panasz. A zsűrik összesen 25 díjat osztottak ki. Intézetünkből díjat kapott Pillár Vivien, Máté-Schwarcz Anett Dóra, Velencei Anna, Kiss Noémi és Tóth Boglárka. GRATULÁLUNK!
Egy konferencia azonban nem csak és kizárólag a tudományról szól. A tudományos program szervezői a Nexus Conference céggel karöltve, igyekeztek mindenre gondolni, annyit „beletenni” ebbe a két napba, amennyi csak lehetséges. Ellátásunkról csak felsőfokon szólhatunk, amit kaptunk, mind minőségét, ízét, mind a tálalást, a felszolgálók készségét, kedvességét tekintve is elsőrangú volt. Aki másféle táplálékra is éhes volt, azok számára Katatics Zsuzsa, valamint a pécsi orvoskaron és a művészeti karon tanuló hallgatók munkáiból három tárlatot is rendeztek, a gálavacsorát pedig egy mini koncert előzte meg, igen neves előadóval. Igaz, Pécsett ezt sem volt olyan nagy dolog megszervezni, hiszen nem csak világklasszis idegtudósai voltak és vannak, de pécsi a Virtuózok nyertese, Boros Misi is, azaz ma már Boros Mihály zongoraművész, akiről a koncertig sokan nem tudták, hogy a délelőtti szimpóziumot elnöklő Boros János professzor az ő édesapja, aki pedig Buzsáki Gyuri egyik régi barátja. Ezért tudta művészünk, hogy Buzsáki Gyuri szereti Haydn zenéjét.
Nekünk azonban ahhoz, hogy ezt is megtudjuk, el kellett mennünk Pécsre.