Együtt könnyebb. MITT/ANA közös konferencia

2023. március 17. péntek
Címkék: Hírek

A Magyar Idegtudományi Társaság (MITT) és az Osztrák Idegtudományi Társaság (ANA) első közös konferenciájára  a Magyar Tudományos Akadémia Székházában került sor 2023. február 1-3. között.

Az ötlet, hogy két kis ország közösen rendezzen konferenciát, nem az új, hanem az időről időre újra felfedezett dolgok közé tartozik. Mára az osztrák és magyar idegtudósok közötti régi együttműködések is megérlelték a helyzetet arra, hogy a Magyar Idegtudományi Társaság (MITT) és az Osztrák Idegtudományi Társaság (ANA) közös konferenciát rendezzen.

Az első alkalomra fővárosunk és országunk egyik legismertebb és legszebb XIX. századi középületében, a Magyar Tudományos Akadémia Székházában került sor 2023. február 1-3. között.  
Ennél méltóbb helyszínt nemigen lehetett volna választani tudományos kapcsolatok indításához vagy megerősítésére, meghívott vendégeink iránti megbecsülésünk kimutatására. Ezzel a résztvevők is tisztában lehettek, és nem csak akkor, amikor a Díszteremben hallgatták az előadásokat vagy az épületben sétáltak a kávészünetben, illetve a posztereket tanulmányozták az épület két szintjén lévő szintén szép termekben. Az ablakon kipillantva is páratlan látvány tárult szemük elé, ráadásul még az időjárás is mintha bemutatót tartott volna. A csütörtöki káprázatos naplemente a Duna felett, a budai panoráma az egyik nap kora tavaszi, másnap mesebeli havazásban. Jobban meg se lehetett volna szervezni, hiszen a kinti hideg ellen február első napjaiban nem illik panaszkodni.

A közel négyszáz résztvevő mintegy negyede érkezett külföldről, és közülük nyolcvanan voltak a MITT-nél jóval kevesebb tagot számláló ANA tagjai. A tudományos programok 9-kor kezdődtek, és a szervező bizottság által meghívott, nemzetközi hírnevet kiérdemelt tudósok plenáris előadásaival kezdődött és zárult is mind a három nap tudományos programja. A konferenciák plenáris előadásai után nem mindig van lehetőség kérdéseket feltenni, de itt az este hétkor befejeződött előadás után is lehetett, és mind az előadó, mind a hallgatóság megérdemli az elismerést, mert napi 12 előadás és a 87 poszter közötti séta és tudományos párbeszédek után is mindig voltak kérdések. Egy konferencián legalább annyi féle nagyobb kutatási tématerület van, ahány szimpózium, és ezeken belül is annyi kutatási téma, ahány előadás. Annak, aki nem ismerős egy kutatási témával, annak eszköztárával, szaknyelvével, matematikai, számítástechnikai eszköztárával, sosem könnyű, néha kifejezetten nehéz követnie egy ilyen előadást. Annál nyilvánvalóbb bizonyíték egy előadás sikerére, mint az utána érkező kérdések véget érni nem akaró sora olyanoktól is, akik nyilvánvalóan nem azon a területen kutatnak, egy előadónak sem kell, azt hiszem.  Ilyen előadásban-előadásokban is volt részünk.
A MITT/ANA konferencián az előadások majd egyharmada volt kapcsolatban a viselkedés-szociális viselkedés idegi hátterének vizsgálatával, bár az alapkérdés és a válaszadáshoz felhasznált eszköztár legalább annyi féle volt, mint a bemutatott munkák száma. Az egyik ilyen előadás, az Amszterdamból érkezett Christian Keysers  "Az empátia és a proszocialitás idegi alapjainak fajokon átívelő megközelítése" („A cross species approach tot he neural basis of empathy and prosociality”)című plenáris előadása aratta a talán legnagyobb „közönségsikert”. A lehetőségig egyszerű megfogalmazás, a lényeg kiemelése, a jól szerkesztett ábraanyag, szemléletes videók, a téma „időszerűsége”, hogy a témát minden jelenlevő valamiképp személyesnek érezhette, együtt eredményezte a valóban nagy sikert.
Nem csak sok kérdés érkezett, melyre az előadó fáradhatatlanul válaszolt, de az téma még másnap is, több beszélgetésben is szóba került. Nem véletlenül. A címben említett „fajokon átívelés” egészen az emberig tart, és az a tényekkel igazolt állítás, hogy az empátia tanulható is, még egy szociopatának is meg lehet tanítani, némi reményt nyújthat egy jelenleginél szebb jövőre.

A csütörtöki nap esti programjának osztrák kollégáink számára kiemelt jelentősége volt. Ekkor osztották ki a kémiai neurotranszmisszió felfedezéséért 1936-ban élettani Nobel-díjat nyert Otto Loewi osztrák-amerikai farmakológusról és fiziológusról elnevezett díjat. Az idegtudományok területén végzett kiemelkedő tudományos munkáért kétévente elnyerhető rangos elismerést az ANA ítéli oda egy 40 év alatti kutatónak.

Ebben az évben az Otto Loewi-díjat Dr. Noelia Urbannak ítélték, aki szintén közérdeklődésre számot tartó témában tartott nagy érdeklődéssel követett előadást „Local and systemic regulation of adult neurogenesis” (A felnőttkori neurogenezis helyi és szisztémás szabályozása) címmel.
Egy kivételes kitüntetés is kiosztára került. Az osztrák idegtudomány úttörője díjat Prof. Dr. Alois Saria kapta az idegtudományok terén tanúsított egész életen át tartó elkötelezettsége és kiemelkedő hozzájárulása elismeréseként. Mindkét kitüntetettnek gratulálunk!

A háromnapos konferencia pénteki zárónapján a poszterdíjak is kiosztásra kerültek. A 262 poszter bemutatója közül kiválasztott három díjazott is megérdemli az elismerést: Keller Dávid, Semmelweis Egyetem, Budapest, Olena KIim, IST Klosterneuburg, Aleksandra Garifulina, Univ. Wien.

 

A szervezők nevében a konferencia társelnökei, Isabella Sarto-Jackson és Nusser Zoltán, kiemelkedő és tematikailag kiegyensúlyozott rendezvényt ígértek, úttörő eredmények bemutatását. Az esemény befejeztével a résztvevők egységes véleménye szerint ez az ígéret valóra vált. 

Együtt könnyebb