A férfi aki kalapnak nézte a feleségét
A minap a Karinthy Frigyes Gimnáziumban tartottam előadást az agyról, agykutatásról. Csodálatos közönség volt, sokan, senki nem aludt, és rengeteget kérdeztek. Amikor az agyi területek összjátékának fontosságáról beszéltem, szemléltetésként bizarr pszichiátriai és neurológiai tünetekről meséltem, melyekről Vilayanur Subramanian Ramachandran és Oliver Sacks írnak könyveikben. Ezeket a könyveket mutatom be itt.
Magyar fordításban csak Oliver Sacks könyvei olashatók. A témába itt a "A férfi, aki kalapnak nézte a feleségét - és más orvosi történetek" könyv vág. De életmpálya modellnek "Mozgásban" című könyve is izgalmas.
Sajnos a ravasz és mindig mosolygós Ramachandran klasszikus könyve a Phantoms in the Brain csak angolul olvasható, de megéri a fáradtságot.
Könyveiben a két elragadó neurológus azokról a furcsa betegekről, betegségekről, és okaikról beszél akikkel pályafutásuk során találkoztak. Miközben segítettek betegeiknek, betegeik is segítettek nekik abban, hogy az agy működését kicsit jobban megértsük. Az én neurobiológus, molekulák, sejtek, hálózatok narratívámmal átellenes oldalt, az elme elemeit lehet megismerni írásaikból.
Marvin Minsky (amerikai megismeréskutató és az AI egyik ősapja) az elmét az "Agy társadalmának" (parlamentjének) hívja, ahol az agyat alkotó több száz speciális feladatú, önmagában nem tudatos agykérgi terület, egy nagy közös megbeszélés során alakítja ki a tudatot. 
Mindneki hozzáteszi a véleményét, van aki hangosabb, van aki nem kap szót, néha a mérsékel, néha a szélsőséges "frakció" győz. Egy egészséges elmében a dolgok kiegyensúlyozottak, de e betegben hiányoznak vagy nem "kapnak szót" agyterületek (egypártrendszer, diktatúra, államcsőd van) amelyek a kiegyensúlyozott működéshez kellenek. Ilyen esetekről szól a két könyv.
Hemineglect, imposztor szindróma, fantom végtag, pseudobulbar affect. Mik ezek? Amikor agyunk nem vesz tudomást bal oldalunkról, ami ott van nem látjuk, nem esszük meg tányérunk egyik felén lévő dolgokat. Vagy idegennek nézzük hozzátartozóinkat és azt mondjuk valami csaló személyesíti meg őket, mert agyunk arcfelismerő része és az érzelmeket emberekhez hozzárendező része között nincs kapcsolat. A pseudobulbar affect-es betegek pegi teljesen véletlen pillanatokban sírásra vagy kacagásra fakadnak. A fantom végtag fájdalma gyakori amputálást követően. Agyunkba nem érkezik be a levágott testrészből idegi ingerület, de végtagunk helye még megvan agyunkban és kitölti azt ingerekkel. Ramachandran hihetetlenül ravasz és olcsó megoldást talált ennek kezelésére. Egy kartondoboz kell meg egy tükör. Akit érdekel hogyan működik, olvassa el Ramachandran könyvét.
Sacks is hasonló dolgokról mesél: A címadó esetről, ahol az agykárosodás miatt a páciens látja a dolgokat, de nem tudta megmondani azok mik. Az Elveszett tengerészről, a Test nélküli hölgyről, az Ágyól kiesett emberről, aki saját lábáról azt hitte valaki egy levágott lábat tett mellé az ágybatréfábó. Az agyi feldolgozás és kommunikáció hibáiból eredő furcsaságok okozták mindezeket. Az esetek rávilágítottak arra, hogy látszólag egészséges egységes tudatunk igazából feldolgozási, célfeladatokat végző elemekből áll össze. Mint ahogy a jól működő autó esetében sem tudjuk, hogy van akkumulátor, gyújtógyertya, porlasztó és vezérműlánc, az agy/elme esetében is csak hibás működés esetén jövünk rá, hogy alkotóelemekből-alkatrészekből áll.
Jó olvasást!
Szerző: Gulyás Attila