Pacsirta vagy, vagy bagoly? Mi szabja meg mikor vagyunk aktívak?
Pacsirta vagyok. Élvezem a reggeleket, amikor még nyugalom van és zavartalanul lehet dolgozni, vagy sétálni a csendes városban. Cserébe, este fél tíz magasságában nekem fellövik a piros pizsamát, és húz az ágy. Az emberek másik része pedig bagoly, aki reggel nyomorultul kel és éjfél után kezd igazán kreatív lenni.
Mindig is fúrta az oldalamat, hogy ez mitől van? Öröklött? Szerzett? Egyik elméletem az volt, hogy az, hogy merre nézett gyerekkorodban a szobád ablaka meghatározza melyik madár leszel. Nyilván abból az 1 mérésből, hogy az enyém keletre nézett ezt a hipotézist alkottam. De lévén kutató, a hipotézist tesztelni kell. Körbe kérdeztem az ismerőseimet, hogy náluk ez hogy volt. Az elmélet csúfosan bukott, nem volt összefüggés a kronotípus (chronotype angolul, a fenti elkülönülést jelzi) és az ablak iránya között. Sebaj, egy hipotézis, akkurátus tudományos módszerekkel kipipálva.
Azóta nem volt több elméletem. Viszont a minap hallgattam a BBC „Why do we do that?” – "Miért csinálunk úgy?" sorozatában a „Miért nem mindenki pacsirta?” című részt, amiben pontosan erről volt szó. A sorozat házigazdája furcsa szokásaink eredetét járja körbe. Miért csókolódzunk? Miért szakad meg a szívünk, ha szakítunk? Miért követjük a rémhíreket? Azt mondja, hogy mindezekért ne magunkat, a sanyarú gyerekkorunkat, szüleinket, vagy a környezetet okoljuk, hanem nagy-nagy-nagy-nagyszüleinket, azaz az evolúció által belénk faragott géneket.
A pacsirta-bagoly kérdésre az lett végül a válasz, hogy úgy tűnik összefüggés van a Neander-völgyiek és a korán kelés között. Európában az emberek átlagban a gének 2%-a Neander-völgyi eredetű. Mert hogy ugye Európába érkező őseink időnként párt választottak a már ott lévő Neander-völgyiek közül. A genetika matekja szerint 1:50 vettek részt a mai európai génállomány kialakításában a Neander-völgyiek és a termékeny félhold felől érkező modern emberek. Úgy tűnik, akiben több Neander-völgyi gén van, az korán kelőbb. A fiatal tudományág a computational genetics, azaz számítógépes genetika kutatói azt találták 400 ezer angol genomját és szokásait elemezve, hogy a korán kelést 80%-ban a Neandervölgyi hozzájárulás határozza meg és csak 20%-ban a környezet (ebben benne van persze a nevelkedés is).