Pacsirta vagy, vagy bagoly? Mi szabja meg mikor vagyunk aktívak?
Pacsirta vagyok. Élvezem a reggeleket, amikor még nyugalom van és zavartalanul lehet dolgozni, vagy sétálni a csendes városban. Cserébe, este fél tíz magasságában nekem fellövik a piros pizsamát, és húz az ágy. Az emberek másik része pedig bagoly, aki reggel nyomorultul kel és éjfél után kezd igazán kreatív lenni.
Mindig is fúrta az oldalamat, hogy ez mitől van? Öröklött? Szerzett? Egyik elméletem az volt, hogy az, hogy merre nézett gyerekkorodban a szobád ablaka meghatározza melyik madár leszel. Nyilván abból az 1 mérésből, hogy az enyém keletre nézett ezt a hipotézist alkottam. De lévén kutató, a hipotézist tesztelni kell. Körbe kérdeztem az ismerőseimet, hogy náluk ez hogy volt. Az elmélet csúfosan bukott, nem volt összefüggés a kronotípus (chronotype angolul, a fenti elkülönülést jelzi) és az ablak iránya között. Sebaj, egy hipotézis, akkurátus tudományos módszerekkel kipipálva.
Azóta nem volt több elméletem. Viszont a minap hallgattam a BBC „Why do we do that?” – "Miért csinálunk úgy?" sorozatában a „Miért nem mindenki pacsirta?” című részt, amiben pontosan erről volt szó. A sorozat házigazdája furcsa szokásaink eredetét járja körbe. Miért csókolódzunk? Miért szakad meg a szívünk, ha szakítunk? Miért követjük a rémhíreket? Azt mondja, hogy mindezekért ne magunkat, a sanyarú gyerekkorunkat, szüleinket, vagy a környezetet okoljuk, hanem nagy-nagy-nagy-nagyszüleinket, azaz az evolúció által belénk faragott géneket.
A pacsirta-bagoly kérdésre az lett végül a válasz, hogy úgy tűnik összefüggés van a Neander-völgyiek és a korán kelés között. Európában az emberek átlagban a gének 2%-a Neander-völgyi eredetű. Mert hogy ugye Európába érkező őseink időnként párt választottak a már ott lévő Neander-völgyiek közül. A genetika matekja szerint 1:50 vettek részt a mai európai génállomány kialakításában a Neander-völgyiek és a termékeny félhold felől érkező modern emberek. Úgy tűnik, akiben több Neander-völgyi gén van, az korán kelőbb. A fiatal tudományág a computational genetics, azaz számítógépes genetika kutatói azt találták 400 ezer angol genomját és szokásait elemezve, hogy a korán kelést 80%-ban a Neandervölgyi hozzájárulás határozza meg és csak 20%-ban a környezet (ebben benne van persze a nevelkedés is).
Nyilván ezek a gének valahol a napi ritmus (circadian clock) kialakításában részt vevő szervekben kell keresni (gondolom keresik is a kronobiológusok). Bár ez nem lesz egyszerű, mert a napi ritmus meghatározására sejtjeinkbe és szerveinkbe nagyon sok helyre beépített számos ciklus található. A magyar Wikipédia idevonatkozó remek szócikke szerint nem csak az agyban (a hipotalamuszban elhelyezkedő suprachiasmatic magban) vannak órák, hanem a nyelőcső, a tüdő, a lép, a bőr is tartalmaz ilyeneket. A dolog az élet kialakulás környékén gyökerezik, ugyanis az ős sejteknek vigyázniuk kellett, hogy a DNS másolás érzékeny folyamatát ne a nappal égető UV fényben tegyék (ugye hol volt még ekkor az oxigén és az ózon réteg), hanem éjszaka!
Mindezek után nem lepődtem meg, hogy én koránkelő vagyok, mert annak idején részt vettem a National Geographics Genographic 2.0 projektjében, amelyben, ha valaki kifizetett kb. 100USD-t, a beküldött nyálmintából meghatározták hogy génjei alapján, melyik népcsoporttal mutat hasonlóságot, illetve mennyi Neander-völgyi és Deniszovi ember genomot hordoz. Nálam a Neander-völgyi részesedés messze az európai felett van (3.5%). Ez megmagyarázhatja miért vagyok korán kelő, és sok mindent helyre tehet azokban, akik ismernek 😊
De miért kelt korán a Neander-völgyi ember? Az elképzelés az, hogy míg Afrikában, a trópusokon egész évben reggel 6-kor kel és este 6-kor nyugszik a nap, illetve nemigen vannak évszakok, addig az északra vándorló Neander-völgyi ősök azzal találták szembe magukat, hogy vannak meleg, hosszú nappalú nyarak és hideg, rövid nappalú telek. Azaz alkalmazkudniuk kellett a változó naphoz. Hogy ez miért pont a korán kelést eredeményezte arról nem szól a kutatás. De akinek reggel azért kell felkelnie, mert pisilnie kell vagy éhes, lehet hogy vannak tippjei.
Van egy másik elmélet is arra (nem kízáró a kettő), hogy miért kelnek egyesek korán, mások későn. Manapság este befekszünk a meleg ágyikónkba a biztonságos lakásunkban, de régen ez nem így volt. Jöhetett az oroszlán, a hiéna vagy a szomszéd horda éjszaka és az nem volt jó. Ezért valószínűleg a csoport túlélését fokozta (és ezért genetikailag rögzült), hogy legyenek pacsirták és legyenek baglyok. A néhány bagoly átbeszélgette az éjszakát, közben éberen őrizte társait. Igaz másnap cipelni kellett őket a többieknek, mert kómásak voltak, de a virrasztást meghálálták a pacsirták
Ezek után remélem mindenki nyugodtan alhat, és megindokolhatja miért van még reggel kilenckor is ágyban, vagy dől be fél tízkor.
Szerző: Gulyás Attila