Idegrendszeri betegségek a biológus szemével: Az elme betegségei

Ezeket a rendellenességeket tüneteik és agyi okaik alapján
1)    Neuropszichiátriai és pszichotikus zavarokra (Skizofrénia, Deluzionális zavar, Schizoaffektív zavar)
2)    Hangulati (affektív) zavarokra (Depresszió (Major Depressive Disorder – MDD), Bipoláris zavar (Bipolar I, II),
3)    Szorongásos és stresszhez köthető zavarokra (Generalizált szorongásos zavar (GAD)/Szorongás, Pánikzavar, Fóbiák (pl. szociális fóbia, agorafóbia), Poszttraumás stressz zavar (PTSD), Akut stressz zavar), Obszesszív-kompulzív zavar (OCD)
4)    Személyiségzavarokokra (A csoport (excentrikus, furcsa viselkedés): Paranoid személyiségzavar, Schizoid személyiségzavar, Schizotípiás személyiségzavar,  B csoport (drámai, érzelmileg labilis): Nárcisztikus személyiségzavar (NPD), Antiszociális személyiségzavar (pszichopátia, szociopátia), Borderline személyiségzavar (BPD), C csoport (szorongó, félénk): Elkerülő személyiségzavar, Dependens személyiségzavar, Kényszeres személyiségzavar)
5)    Neurodevelopmentális zavarokra (Autizmus spektrum zavar (ASD, beleértve az Asperger-szindrómát), ADHD (figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar)) és
6)    Egyéb pszichiátriai kategóriákra (Disszociatív zavarok (pl. disszociatív identitászavar), osztják.

A neuropszichiátriai és pszichotikus zavarok közé tartozik a Skizofrénia, a Deluzionális zavar és a Schizoaffektív zavar.

A Skizofréniáról, mint az agyi hálózatok kommunikációs betegségéről korábban már írtuk a „hálózati betegségek” bejegyzésben. Ezekben a számtalan feladat megoldására kialakult agyi területek normális munkamegosztása romlik el, vagy azért, mert egyes területek károsodnak (nem alakulnak ki) vagy a közöttük levő, összehangoló kapcsolatok hiányoznak (ismét sérülés vagy genetikai okok miatt), így az egészséges, jól működő elme megbicsaklik, eltolódnak a súlyok a gondolkodás elemeiben.
A skizofrénia egy krónikus, súlyos mentális betegség, amely a gondolkodást, az érzelmeket és a viselkedést érinti. Tünetei három fő csoportra oszthatók: 1) Pozitív tünetek (túlzott vagy torzult működés): hallucinációk (legtöbbször hanghallások), téveszmék (pl. üldöztetés, nagyzási hiedelmek), gondolkodási és beszédzavarok (összefüggéstelen beszéd, zavart gondolatok), mozgászavarok (bizarr mozdulatok vagy katatónia). 2) Negatív tünetek (csökkent működés, érzelmi elsivárosodás): érzelmi tompultság (kevésbé reagál érzelmekre), szociális visszahúzódás (kerüli az embereket, elszigetelődik), motiváció hiánya (nem érdekli semmi, nem kezdeményez), beszéd és gondolkodás lelassulása. 3) kognitív tünetek (gondolkodási és figyelmi problémák), koncentrációs nehézségek, memóriaproblémák, zavart gondolkodás (nehézségek a logikus gondolkodásban).
Erős az örökletessége. Ha egyik szülő skizofrén, kb. 10%-os esély van a betegségre, egypetéjű ikreknél 50%-os hogy ha egyik az, a másik is az lesz. Több száz génmutáció kapcsolódhat hozzá, különösen a dopamin- és glutamátrendszert érintő gének. Elváltozások figyelhetők meg a dopamin rendszerben: túlzott dopaminaktivitás bizonyos területeken (pozitív tünetek), míg más területeken dopaminhiány (negatív tünetek). A glutamátrendszer zavara szerepet játszhat a kognitív tünetekben. A Hippocampus és a homloklebeny térfogatcsökkenése memória- és gondolkodási problémákhoz vezet. De környezeti tényezők is részt vehetnek kialakulásában, mint terhesség alatti komplikációk (pl. oxigénhiány, vírusfertőzések), korai gyermekkorban elszenvedett trauma vagy stressz és a kábítószer-használat (pl. THC, LSD) fokozhatja a betegség kockázatát.

Kezelési lehetőségek: 1) Antipszichotikumok (neuroleptikumok). Az első generációs (klasszikus) pl. haloperidol, chlorpromazin főleg a pozitív tüneteket csökkentik, de sok mellékhatásuk van (pl. izommerevség, remegés). A második generációs (újabb) pl. riszperidon, olanzapin, klozapin, kevesebb mozgászavaros mellékhatás, de hízás, cukorbetegség kockázata nőhet. Kísérleti fázisban vannak a dopamin és glutamát egyensúlyt szabályozó szerek. 2) Pszichoterápia és rehabilitáció: Kognitív viselkedésterápia (CBT) segít a téveszmék és hallucinációk kezelésében, a szociális tréning támogatja az önálló életvezetést, a családterápia pedig csökkentheti a visszaesés kockázatát. 3) Terápiának ellenálló esetekben Elektrokonvulzív terápia (ECT), magyarul elektrosokk. Ez egyfajta megnyomom a reset gombot, hiszen a nagy áram hatására az agyban kb. minden idegsejt kisül, mint neurobiológus komolyan el kellene gondolkodnom, hogy mondjak rá valami okosat mi történik ilyenkor. A tipp: mindneféle moduláló átvivőanyagok szabadulnak fel (dopamin, szerotonin) nagy mennyiségben és ez lehet bizonyos receptorok mennyiségét megváltoztatja, B tipp: az agykérgi glutamát tartalmú hálózatokban hangolódik át valami.

A skizofrén betegek kb. 20%-a teljesen felépül, 40%-uk javul, de visszaesések lehetnek. Korai felismeréssel és megfelelő gyógyszeres és pszichoszociális kezeléssel az életminőség jelentősen javítható. Stressz és drogok kerülése kulcsfontosságú a visszaesés megelőzésében.

Ebbe a csapatba tartozik még a Delúzív és Skizoaffektív zavar is, melyek hasonló, de egyedi jellegzetességekkel rendelkeznek és egymással, illetve Skizofréniával kombinálva is megjelenhetnek.  A skizofréniánál kevésbé drasztikus tüneteket okoznak, a betegek csak az élet egy-egy szeletében mutatnak normálistól eltérő gondolkodást. Példák: Skizofrénia - Egy beteg azt mondja, hogy az űrlények az agyába ültettek egy chipet, és hallja a hangjukat. Deluzionális zavar - Egy személy meg van győződve arról, hogy egy híres színész titokban szerelmes belé, és ennek ellenére évekig normális életet él. Paranoid személyiségzavar - Valaki folyamatosan azt gondolja, hogy a kollégái összeesküdtek ellene, de nincs erre semmilyen konkrét bizonyítéka, csak állandó gyanakvás. A tünetek alapján elkülöníthetők: Ha a paranoia és a bizalmatlanság egy stabil személyiségjegy, akkor Paranoid személyiségzavar. Ha a téveszmék túlzottak, de az illető élete viszonylag normális marad, akkor Deluzív zavar. Ha a tünetek széles skáláján van téveszme, hallucináció és kognitív károsodás, akkor Skizofrénia. Kezelésük eltérő. Skizofréniában antipszichotikumokat (pl. riszperidon, olanzapin) és pszichoterápiát javasolnak. Deluzív zavarban antipszichotikumok alacsony dózisban és pszichoterápia (ha a beteg elfogadja). Paranoid személyiségzavar esetén a pszichoterápia az elsődleges, gyógyszer csak társult tünetek esetén (pl. szorongás) használatos.

A következőkben a hangulat betegségeit vizsgáljuk meg.

Szerző: Gulyás Attila