Új kezelési lehetőségek feltárása posztmenopauzás ösztrogénhiány okozta hőhullámokra

Vazomotoros tünetektől (VMS; „hőhullámok”) menopauza idején a nők mintegy 50–80%-a szenved. Ennek ellenére, a többség kezeletlen marad a hagyományos hormonpótló terápiával (HRT) kapcsolatos aggodalmak miatt. A HRT-t közel fél évszázadon át széles körben alkalmazták, ám használata drámaian visszaesett a 2000-es évek elején közzétett Women's Health Initiative (WHI) vizsgálatok után, amelyek jelentős egészségügyi kockázatokat tártak fel vérrögképződés, stroke és különféle daganatok tekintetében. 

A VMS megértésének és kezelésének központi eleme a mediobasalis hipotalamusz KP-neuronjaiban bekövetkező patofiziológiai változások ismerete. Menopauza után a KP neuronok jelentős morfo-funkcionális átalakuláson mennek keresztül, a sejtméret megnövekedésével (hipertrófia), fokozott neuropeptid-bioszintézissel, hiperaktivitással és a receptor összetétel változásaival. Kutatási programunk során lézermikrodisszekcióval (LCM) izolált emberi kisspeptin neuronokon végzünk nagy-áteresztőképességű RNS-szekvenálást a menopauzával összefüggő molekuláris változások feltérképezésére. Ezt követően, menopauza állatmodelljeit használjuk annak vizsgálatára, hogy i) az agy-szelektív ösztrogénterápia, illetve ii) annak nem-hormonális alternatívái milyen terápiás potenciállal bírnak.