GLP-1 receptív neuronális hálózatok szerepe az energiaháztartás szabályozásában
A glucagon-like peptid-1 (GLP-1) egy inkretin hormon. A proglukagon poszttranszlációs feldolgozásából származik. Ezt a prohormont három sejtpopuláció termeli, a bélnyálkahártya neuroendokrin L-sejtjei, a hasnyálmirigy Langerhans-szigeteinek ß-sejtjei és a nucleus tractus solitarii (NTS) és a medulla oblongata intermedier retikuláris magjában található neuronális populáció.
A GLP-1 azonban csak a bélben és az agyban termelődik, mivel előállításához a proglukagon PC1/3 katalizált poszttranszlációs feldolgozására van szükség. A GLP-1 kritikus szerepet játszik az energiahomeosztázis és a vércukorszint szabályozásában. Hatását a GLP-1 receptoron (GLP-1R) keresztül fejti ki. A gyomorürülés lassításával, valamint az inzulin termelés serkentésével és a glükagon szekréció gátlásával csökkenti a vércukorszintet. Továbbá a GLP-1 jelentősen csökkenti a táplálékfelvételt, és az étel hedonikus értékét és az evésre való motivációt. Ezek a tulajdonságok a GLP-1R-t a 2-es típusú cukorbetegség és az elhízás területén fontos gyógyszercélponttá tették. A hosszú hatású GLP-1R agonisták, a liraglutid, a semaglutid és a dulaglutid a kettes típusú cukorbetegség kezelésére kerültek forgalomba, míg a liraglutidot az elhízás kezelésére is engedélyezték. E GLP-1 analógok széles körű alkalmazása ellenére nem világos, hogy az energiaháztartásra kifejtett hatásukat mely neuronális hálózatok közvetítik.
A GLP-1 jelátvitel energiaháztartásra gyakorolt hatását közvetítő neuronális elemek feltárása érdekében feltérképezzük az agy és a gerincvelő GLP-1R-tartalmú elemeit, azonosítjuk ezen neuronális csoportok kemotípusát és konnektivitását, és sejttípus-specifikus GLP-1R KO állatok segítségével meghatározzuk ezen neuronális csoportok szerepét az energiaháztartás szabályozásában és a GLP-1 jelátvitel energiaháztartásra gyakorolt hatásának közvetítésében.