A stresszel való megküzdés és maladaptív változásainak idegtudományi háttere: affektív zavarok neurális mechanizmusai
A különböző stresszorokkal való megküzdés elengedhetetlen feltétele a sikeres túléléshez és boldoguláshoz. Mindebben a kognitív és érzelmi folyamatok integrációja zajlik, amit összetett neurális hálózatok végeznek. Patológiás körülmények között a megküzdés túlzottan passzív-elkerülővé válik, mely meghatározója a szorongásos-depresszív zavaroknak. Állatmodellek segítségével a mögöttes agyi mechanizmusok jobban megérthetők, beleértve az egyéni sebezhetőség mechanizmusait is. Rágcsáló modelleket alkalmazva (transzgén egerek, korai életkori stresszorok, sejttípusok manipulációi) vizsgáljuk, hogy a szorongásos-depressziós jellemzők hátterében milyen molekuláris, sejtszintű, vagy neurális hálózatbeli változások azonosíthatók.
Jelenlegi vizsgálatainkban például azt találtuk, hogy bizonyos sejttípusok (szomatosztatin interneuronok) megváltozott fejlődése jelentősen megváltoztatja a kérgi hálózatok működését, mely a stresszel való megküzdés markáns változásait eredményezi. Bizonyos agyrégióknak meghatározó szerepe van ebben, így például a prefrontális és inzuláris kéregnek, melyek ismertek arról, hogy a külső és belső ingerek integrációját végzik annak céljából, hogy megfelelő magatartási döntéseket és válaszokat alakítsanak ki. Jelenleg ezen agyrégiók részletes génexpressziós vizsgálatait, valamint az itteni hálózatok funkcionális működését vizsgáljuk teljes genom RNS szekvenálás és teljes agyi immunhisztokémiai analízis segítségével. Ebben a megközelítésben automatizált mikroszkópos képalkotást és gépi tanulási algoritmusokat alkalmazunk, hogy elfogulatlan módon és széleskörűen tárjuk fel azokat a mechanizmusokat, melyek a depresszióra való sérülékenység mögött húzódhatnak.