A válasz megtervezésének hierarchiája: A jelfeldolgozás és a válasz kapcsolódása
Ezidáig az érzékelésről, az ingerfeldolgozásról beszéltünk. A fent vázolt lépéseken (elsődleges, másodlagos modális, multimodális asszociációs kérgek) keresztül dolgozódnak fel a külvilág információi, az agy bemenetei. De az agyi feldolgozásnak ugye van egy másik ága is, a válasz, a mozgatás, tervezés, és gondolkodás ága, az agy kimenete.
Hiszen az idegrendszerek azért fejlődtek, hogy választ adjanak a környezet ingereire, a bementre kimenettel reagáljanak és elősegítség az élőlény túlélését. Az agy a csalánozók egyszerű reflexíveiből fejlődött: az érzéksejt, interneuron, mozgató sejt láncolat bokrosodott meg egy sokkal hatékonyabb döntésre képes aggyá, melyben az érző ág fent leírt feldolgozó hierarchiája belefut a mozgató ágba, a válasz megtervezésének hierarchiájába. Az egyszerűbb agyakban, például a rágcsálókban, a választ adó mozgató kéreg közvetlenül az érző kéreg mellett van. 
Ahogy finomodott az érzékszervi ingerek feldolgozása a másodlagos és asszociációs érző területek kialakulásával a válasz kidolgozása is finomodott. Mint ahogy az elsődleges látókéreg mellett megjelentek további látás feldolgozó kérgek, az elsődleges mozgató kéregtől előre megjelent a másodlagos, majd a járulékos (supplementary) motor kéreg is. Később ezek előtt kialakult a homloklebeny, amire mi emberek oly büszkék vagyunk, mert csak nekünk van, és ettől nem csapott a homlokunk.
A fejlettebb agyakban, ahogy az érzékelés hierarchiája a multimodális asszociációs kérgekben végződik (érzőág), úgy a magasabb rendű válasz tervezés hierarchiája is a magasabb rendű asszociációs kérgekből indul ki (mozgató ág). Elsősorban a homloklebenyből, de egyszerűbb, gyors beavatkozást igénylő esetekben például az amigdalából.
Miközben kialakultak az elvontabb reprezentációkat használó absztraktabb tervezéseket végző kérgi területek ezek már nem csak mozdulatokat, hanem szándékokat, gondolatokat is elkezdtek tervezni. Nagyon fontos! Gondolataink mozdulataink absztrakciói. Gondolkodásunk ugyanazokra az agyi tervező rendszerekre épült rá, amelyek a mozgás megtervezését végezték (erről hamarosan részletesen).
Egy személyes történet döbbentett rá erre. Legkisebb fiam amikor megszületett, az izmai, egész teste merev volt, feszült mindene. Napokon belül elvittem egy gyógytornász ismerősömhöz, aki megvizsgálta és azt mondta, hogy azonnal, heti kétszer masszázst és gyógytornát kell kapjon féléves koráig. Miközben az apróságot a Dévény módszer néha igen kellemetlen fogásaival ingerelte, gyúrta, sokat beszélgettünk. Mondta, hogy milyen jó, hogy ilyen kis korban észrevettük ezt, mert a merev gyerekeken elmaradnak a természet mozgásfejlődés lépcsői, a kúszás, a mászás, a bal-jobb oldal alternált mozgás kialakulása, az oldalak függetlenedése. Emiatt rosszul érik az idegrendszerük és ez később kognitív problémákat okoz. A merev gyerekek később gyakran dislexiások lehetnek például. A tornával és a masszázzsal a be nem indult reflexet indította és a megrekedteket leépítette.
Ekkor a homlokomra csaptam, hogy hát persze!!!! Homloklebenyünk a gondolkodás során ugyanazokat a striátum-talamusz-kisagy köröket használja, mint a emotoros rendszer mozgástervezése. Ugye az agyban minden sejtaktivitás mintázatok fejlődése egy mozdulatot ugyanúgy tervezünk meg, mint egy szándékot, egy tervet, egy matematikai feladatot. Összevetjük a lehetőségeket és kiválasztjuk, amit a jelenlegi belső és külső állapot megenged. Ha a gyermekben elmarad az agykéreg-striátum-talamusz kör helyes felépülése, akkor a gondolkodásával is bajok lesznek. A dolog jól végződött a fejlesztésnek hála a fiatalember mostanra már kiváló sportoló, elsőosztályú jégkorong játékos.
Később az is leesett, hogy életünk másik végén, idős korunkban hasonló összefüggés van a mozgás tervezés és a gondolatok között. Az idős kori Parkinson kór az agyi dopamin sejtek pusztulásának következménye. Ennek hatására a striátumba nem érkezik meg az a dopamin jel, ami szükséges a mozgástervezéshez. A Parkinson kóros azért remeg, majd később merev, mert agya nem tudja kiválasztani a sok mozgásterv közül azt amelyiket végre kellene hajtania. Az egyszerre induló, gyakran ellentétes mozgások, remegésként jelennek meg. Amikor aztán nagyon sok mozgás verseng egyszerre a beteg merev lesz. Kicsit olyan ez, mint amikor a macska ráfekszik a számítógép billentyűzetre, vagy ráülünk a TV távirányítójára. Eszement értelmezhetetlen villogások az eredmény. Sajnos az idős korú döntéshozók között gyakran vannak Parkinson kórban szenvedők. A dologban az a megrázó, hogy egy Parkinson kórosnak nem csak a keze, de a gondolatai is remegnek!
A mozgástervezés részleteiről majd beszélünk még. A következő bejegyzésben azt nézzük meg, mit is csinál az evolúciósan legújabb és a tudatosságot erősen meghatározó legmagasabb szintű multimodális kéreg a homloklebeny.
Szerző: Gulyás Attila