Herpesz-állás: avagy miért bújnak a vírusok az idegsejtekbe?

A dolog azzal kezdődött, hogy a karomban-vállamon fokozott bőrérzékenység alakult ki, mintha foltokban kicsit megégettem volna. Helyenként meglehetősen viszketett is. Emellett a fülemben furcsa eldugulást és érdekes visszhangokat kezdtem hallani, melyek 2-3 nap után elmúltak. A java csak a 3-4. napnál kezdődött. A nyakamban, a gerincem jobb oldalán, megjelent egy feszítő, izzó fájdalom, majd ezek után nem sokkal a jellegzetes herpesz vírusokra jellemző piros bőrpír, duzzanat és hólyagok a korábban érzékeny területeken. A dologban az a kemény, hogy a nyaki fájdalom éjszaka a legrosszabb és ha lefekszem (vízszintesbe kerülök), valami olyan geometriai-mechanikai helyzet alakul ki, hogy még jobban fáj, ráadásul a klasszikus fájdalomcsillapítók sem hatnak. Beszedtem én a fiókban található egész spektrumot, de ez semmi eredménnyel nem járt. Hogy miért alant elmagyarázom. 
No szóval most tartok a 3. éjszakánál, melyet ébren, fel alá mászkálással, furcsa testhelyzetben megpróbálok aludni, de sikertelenül vergődéssel töltöttem. Mindeközben fejemet a nyakamon úgy hordom, mint egy parázsló izzó karóra tűzött kissé meglottyant sütőtököt. 

Mindezt nem azért írtam le, hogy bárki is sajnáljon, hanem meg szeretném osztani azt a sok érdekes dolgot, amit az álmatlan éjszakákon, főleg ChatGPT kényszerbarátomtól tanultam.

Hogyan jön az övsömör egy agykutatásról szóló blogba? Van valakinek tippje?
Hát úgy, hogy a ravasz Herpes zoster vírus az érzőidegsejtekben bújik el és alkalmanként innen támad. Az övsömört ugyanaz a vírus okozza, mint a bárányhimlőt. Aki nem volt gyerekkorában bárányhimlős az nagyon szenved, ha felnőtt korában kell átesnie rajta. Aki volt, annak is lehet (bal)szerencséje hozzá, hogy övsömör formájában visszatér. Hát nekem ez a második alkalom, az első vagy 35 éve volt. Most sajnos sokkal kellemetlenebb volt, mert a nyaki C3-as dermatómámban jelentkezett.

És itt jön az idegrendszer. Mi az a dermatóma?
A szótárban az áll:

Dermatóma = a bőrnek az a szegmentális területe, amelynek érző beidegzését egyetlen gerincvelői ideg (vagy agyideg) látja el.

Mi az a szegmentális terület? Nos hát igazából még mindig őrizzük féreg őseink emlékét. Gerincünk szegmentális, csigolyákból áll (lábaink, karjaink csak lelógnak ezekről), néhány szegemsen bordák fityegnek. Minden két csigolya között, a háti oldalon belép egy érző idegköteg, a hasi oldalon pedig kilép egy mozgató idegköteg. Ezek a kötegek a férgekben egy- egy gyűrűt idegeztek be, érzékeltek és mozgattak. Amikor hallá váltunk, majd kimászva a szárazföldre a frissen fejlesztett végtagokkal, azok a szegmensek, amin a végtagok lógtak megnövekedtek, de továbbra is az ahhoz a szegmenshez tartozó idegek látják el őket. Nagyobb szegmenseken nagyobb területet idegeznek be az idegek.

A herpesz vírusok H. zoster (bárányhimlő, övsömör) és a H. simplex (pl. ajakherpesz) az érző idegeket fertőzik meg és ott lappanganak évtizedekig. Máig sem teljesen tisztázott körülmények között időnként aktiválódnak és betegségtüneteket váltanak ki. Szegmentálisan, azaz egy szegmentális érző idegben kezdenek el szaporodni és fájdalmas, hólyagos bőrtüneteket kiváltani (övsömör, szájherpesz). A herpeszes embertől nem kell tartani, „nem kapod el”, mert már gyerekkorodban elkaptad (praktikusan mindenki elkapja), csak ha szerencsés vagy nem jön ki rajtad.

Ez is olyan, mint a lábgomba. Mindenhol ott van, és hogy kijön-e rajtad vagy nem immunrendszered állapotától és egyéb faktoroktól függ. Sokan hordanak papucsot az uszodában, hogy ne legyen gombás a lábuk. A papucs megvéd attól, hogy elcsússzunk vagy belelépjünk valamibe, de lábgomba ellen teljesen felesleges, mert az minden vízcseppben ott van. Sőt, ha állandóan hordjuk és ezért tovább nedves a lábunk még árthat is 😊.

Miért költözködik be e a herpesz vírus az idegsejtekbe és mit csinál ott?
Amikor kitört a SARS-COVID járvány és meglehetősen magas volt a halálozási arány, a virológusok mondták, hogy majd megszelídül. Mi az, hogy megszelídül? Egy vírusnak, ha hatékonyan akar terjedni és sokáig fennmaradni, akkor jobban jár, ha vigyáz a gazdára, nem öli meg, hanem sokáig együttél vele, és időnként kicsit szaporodik és tejed. Megtanul együtt élni a környezetével és vigyázni rá. Hát sajnos ezt az emberiség nem tanulta meg és kezdi az elpusztulás közelébe taszítani gazdáját, a Földet. Szóval nincs igaza agent Smith-nek a Mátrixban, amikor a megbilincselt Morpheusnak azt mondja, hogy: „Ti emberek olyanok vagytok mint a vírusok, mindenhol elszaporodtok és elpusztítotok mindent!” Mert a vírusok gyakran ennél okosabbak, csak néhány új, buzgó vírus halálos, a vírusok 99%-a jelentősen békésebb.

És itt jönnek az idegsejtek! Remek búvóhelyek egy vírus számára. Posztmitotikus állapotban vannak, azaz már nem osztódnak, cserébe örökké élnek (pontosabban míg gazdájuk él). Ráadásul, ahogy a mikrogliáknál elmondtuk, az idegsejteket az immunrendszer szentnek, érinthetetlennek tekinti, mert vigyázni kell épségükre a hosszútávú idegi működés és memória megőrzése okán. 

Ehhez persze a vírusnak sok mindent kell tanulnia (mármint sok mindent beléjük faragott az evolúció). A herpesz vírusok megtanulták azt, hogy miután megfertőztek egy idegsejtet és DNS genomjukat bepakolták a sejtmagba (de nem integrálódnak a genomba), egy visszafékezett, aktívan nem szaporodó állapotban tartják magukat évtizedekig. Időnként kicsit bekapcsolnak, hogy termeljenek néhány millió fertőző vírusrészecskét, de arra vigyáznak, hogy ne öljék meg a gazda idegsejtet.

OK. De miért az érző idegsejtekben bújnak el? Azért, mert ott van értelme elbújni, ugyanis az érző idegsejtek axonjai kiérnek a bőfelszín közelbe, a hámsejtek alá. A mozgató idegsejtek és az agyi idegsejtek nyúlványai a testen belül végződnek, ha ott szabadulnak ki vírusrészecskék, azok bizony nem jutnak új gazdába.

Miért csak időnként jelentkezik az övsömör és szájherpesz, mi történik ilyenkor? Hogy miért durran be a herpesz azt még nem értjük igazán. Tippjeink vannak rá. Ugye egy sejtben levő vírus, még ha az idegsejtben is van, felhívja magára az immunrendszer figyelmét, azaz az immunrendszer kordában tartja a herpesz vírusokat. Az egyik tipp szerint, ha kicsit meggyengül az immunrendszer akkor jön elő az övsömör. A zoster el kezd szaporodni az érző idegsejtek sejttestjeiben, amik a gerincvelő hátsó gyökerének ganglionjaiban találhatók (no ez a fájdalmasan izzó csomó az én nyakamban) és axonágaikon vírusrészecskéket juttatnak a bőrbe. Az idegsejtekből kiszabadult vírus aztán már nem finomkodik, nem fogja vissza magát, hanem masszív, lizáló (feloldó) vírustámadásba lendül, megöli a hámsejteket és a hólyagokból a környezetbe szabadul, hogy fertőzzön. Ennek eredményeként alakulnak ki a bőrön a piros, duzzadt, hólyagos sömörök. A simplex, amelyik az ajakherpeszt okozza, mivel az arcot beidegző háromosztatú agyidegben lakik, még rejtélyesebb hatásokra indul. Van, akinek attól, ha undort okozó ételt kell ennie, van, akinek attól, ha fogorvoshoz megy, esetleg vizsgadrukkja van. Mindegyik esetben aktiválódik az agy érzelmi rendszere és egyfajta stresszt jelez az agyideg számára, amitől a vírus beindul. A dolog annyira bizarr, hogy akár tanult is lehet a reakció, nem is kell az eredeti kiváltó inger, akár a helyzet gondolata is kiválthatja.

Lapozzatok a bejegyzés elejére és olvassátok el alaposan önsajnálkozásomat. Azért ilyen hosszadalmas, mert le akartam írni a fázisokat, hogy most itt összevethessem a fertőzés és a fájdalom lefutásával.
A herpesz fertőzés két ok miatt fáj. Egyrészt mert van egy hámszöveti károsodás (ez a kevésbé fájdalmas) és van egy idegsejti hatás, ami felettébb fájdalmas. Az érző idegsejtek mindenféle stresszre (gyulladás, sérülés, fertőzés) azzal válaszolnak hogy felcsavarják érzékenységüket, több Na csatornát, kevesebb K csatornát és megváltozott Ca csatornákat fejeznek ki, hogy depolarizáltabbak legyenek. Ennek célja, hogy jelezzék az adott területen valami gond van, vigyázni kell rá, óvni kell, ne állj rá, stb… Amikor a vírus elkezd beindulni, ezt az idegsejtek érzik és gyanakvóan érzékenyek lesznek. Igaz, a zoster belülről jön nem a külvilágból, de az érzékenység ugyanúgy megnő, Ezért van az első fázisban a bőrérzékenység. Később a vírus aktívabbra kapcsol és ez feltűnik az immunrendszerek. Fehérvérsejtek, citokinek áramlanak a hátsó (ideg)gyök ganglionja köré, melyek a csigolyák közé a gerinc mellé vannak beékelve. A ganglion környezete megduzzad és elkezdni nyomni, a már amúgy is érzékennyé vált dűcot és az abban lévő sejteket. Megjelenik az izzó, feszülő parázs a megfelelő dermatóma dúca helyén. Nekem nem volt szerencsém ezúttal, mert a C3-as szegmensem indult be. Ez a nyaki szegmens adja a kar egy részének és a vállnak a beidegzését, emiatt jelentősen nagyobb, mint mondjuk a bordák szegmenseinek dúcai, jobban duzzad és erősebben fáj. Aki emlékszik a tüneteimre az rákérdez: És a furcsa kezdeti hallási tünetek honnan eredtek? Hát onnan, hogy a C3-as dúcból a vírus aktiválás hatására kiszabaduló citokinek (az immunrendszer üzenetei) a nem messze található halló átkapcsoló pálya dúcait is megzavarták egy kicsit, de szerencsére ez nem tartott sokáig. A fertőzés következő fázisában, amikor a vírus megtámadja a hámsejteket megjelennek a sömörök. A fájdalom marad és erősödik.
No itt tartottam, amikor elkezdtem aggódni, és utánajárni a dolgoknak, mert hallottam már olyan herpesz vírusokról, amik maradandó agykárosodást okoznak. Szerencsére hamar kiderült, hogy a zoster nem ilyen, de azért érdemes meglehetősen hamar orvoshoz menni és elkezdeni a kezelést, mert ha a fertőzés elhúzódik az érző idegsejtek beragadhatnak ebbe a túlérzékeny állapotba (megtanulják) és a fertőzés lezajlása után hónapokig tartó neuropátiás fájdalom alakulhat ki. Ezt érthető okok miatt nem szeretném.

Úgyhogy összeszedtem a bátorságomat, sok olvasnivalót, és felkerekedtem, hogy bevessem magamat a minősíthetetlen állapotú magyar egészségügy örvényébe. 7 és fél óra várakozás után le is zajlott a 2 perces vizsgálat. Emelje fel az ingét, igen övsömör, felírok gyógyszert. Felírtak egy antivirális szert (acyclovir, hamarosan bővebben), mely megállítja a vírus szaporodását és ezáltal lassan a dúc feszítését, persze csak napok alatt. Ahhoz, hogy átvészeljem ezeket a napokat fájdalomcsillapítóra volt még szükségem. De mivel ugye itt nem a károsodott szövetek fájnak, hanem az idegek, a klasszikus fájdalom (és gyulladás) csillapítók nem használnak, mert azok azt a jelátviteli útvonalat támadják, amely a károsodott szövetekből a pánikjelet juttatja el az idegvégződésekig. Másra volt szükségem, amit persze a 7 és fél óra után ellátó orvosnak nem volt engedélye, hogy felírja. Éljen a magyar egészségügy! Szerencsére családtag tudott ilyen gyógyszert felírni. Egész pontosan egy GABApentin nevezetű szert, melynek neve ellenére semmi köze nincs a GABAerg gátló rendszer tekergetéséhez, hanem a hátsó gyökér idegsejtek felhergelődött Ca csatornáira hat. Sajnos ez se túl gyorsan, szóval lesz még néhány kialvatlan éjszakám. A GABApentin igazából tehát nem egy gyors fájdalomcsillapító, hanem a fenyegető, elhúzódó neuropátiás fájdalom kialakulásának esélyét csökkenti. 

Éjszakai olvasmányaimból azt is megtudtam, hogy éjszaka nem szubjektíven fáj jobban a rendszer, hanem objektívan, valóban. Ugyanis éjszakára, alvásra felkészülve átrendeződik a moduláló neurotranszmitterek szintje és az agyi szabályozás (csökken az érző neuronokra érkező leszálló gátlás, kevesebb noradrenalin, kevesebb szerotonin). 

 Na és akkor nézzük meg mit csinál az acyvlovir.

A köztudatban az él, hogy a vírusfertőzéssel nemigen lehet csinálni semmit, mert egyrészt a vírusok szaporodáshoz az emberi sejteket használják, azaz itt nem támadhatók (azzal saját sejtjeinket is támadnánk), másrészt az antibiotikumok csak a baktériumokra hatnak. Azaz, ki kell várni mi történik. Ezt finomítani kell. A vírusok az élet kialakulásának őskáoszában születtek, és meglehetően vegyes társaság szaporodási trükkjeiket tekintve. Szerencsére a herpesz vírusokban van néhány rájuk jellemző enzim, amelyek kihasználhatók és támadhatók egyedi szerekkel. A gyógyszer hatóanyaga egy acikloguanozin molekula, mely a DNS-ben található guanin bázishoz hasonló, de nem engedi meg a DNS cukorfoszfát gerincének rendes kialalkulását. Maga a molekula nem hatékony, sejtjeinket nem bántja. Csak a vírusfertőzött sejtekben teszi aktívvá a herpesz vírusok egyik fontos saját anyagcsere enzime a timidinkináz. Zseniális nem? Csak ott hat, ahol a vírus van. A fertőzött sejtekben jelenlévő vírus-timidinkinázok az aciklovirt aciclovir-monofoszfáttá foszforilálják. Celluláris enzimek átalakítják az aciklovir-monofoszfátot a tulajdonképpeni virosztatikummá, az aciklovir-trifoszfáttá. Szerencsére a vírus DNS-e szaporításához saját enzimet használ, melyhez az aciklovir-trifoszfátnak 10-30-szor erősebb a kötődése, mint sejtjeink saját DNS-polimerázának, s ezzel szelektíven elrontja a virális enzimek működését. A vírus DNS-polimeráza beépíti az aciklovirt a vírus DNS-be, melynek következménye láncszakadások történnek a DNS szintézisében. Ezek a lépések összességében a vírusprodukció erőteljes csökkenéséhez vezetnek. Sajnos ez egy elhúzódó folyamat, nem azonnali.

Egy dolgot még nem beszéltünk meg. Miért övsömör az övsömör? Miért csak jellegzetes övekben jelenik meg a testen? A csíkok ugye a dermatómák miatt vannak, mert az egy-egy dermatómát beidegző érzőidegekből szabadulnak ki a vírusrészecskék és okoznak hámpusztulást. De miért nem indul be az összes dermatómában az összes vírus. Mert a herpesz viszonylag jól viselkedik, nem agresszív és kis valószínűséggel indul el. Ha elindul egy dúcban, az aktiválódás nem terjed át más dúcokba, mert két idegdúc között sok más szövet van, ahol, idegsejtek nem lévén, az immunrendszer nagyon szigorú.

Hát, „a próbáljuk meg hasznosra fordítani a rosszat” jegyében ennyi okosat tanultam a herpesz vírusról és az idegekről. Mindenkinek csodálatos, nyavajáktól mentes Új Évet Kívánok!

Szerző: Gulyás Attila