Kérdezz Bármit V.: Van-e tudatalatti?

Most legyen ennyi elég: Az agykéreg számos, egyedi feldolgozási feladatot elvégző területből áll, melyek több szinten kapcsolódnak egymáshoz egy bonyolult, gyakran visszacsatolt hálózatba. A feldolgozásnak vannak szintjei. Az információ az elsődleges, érzékszervekhez társult kérgi (modális) területekről továbbjut a másodlagos, majd a modális asszociációs területekre. Innen a magasabb szintű, érzékszerv független (intermodális) asszociációs területekre, majd ezek csúcsára a homloklebenybe (prefrontális kéreg) kerül. Csak az az inger tudatosodik mely a szűrőkön keresztül eljut a homloklebenyig, mely hatására a homloklebeny, az adódó élmény vagy feladat feldolgozásához megszólítja azokat a területeket, amelyek szükségesek a helyzet megoldásához. A sok terület összjátékából alakul ki a tudatosság tartalma a tudatosság élménye. Azonban egyrészt akkor is történik feldolgozás, viszonylag alaposabb szintű megértés, amikor a homloklebeny nem aktiválódik, másrészt, amikor kialakul a tudatosság, ahhoz nem feltétlenül járulnak hozzá az alacsonyabb területek, csak a magasabbak, de ennek ellenére „tudattalanul” meghatározzák, befolyásolják tudatunk tartalmát.
Azaz tudatunk nem mindenről tud, ami agyunkban történik (ez nem is biztos jó lenne nekünk), viszont ezek a nem tudott dolgok azért befolyásolják viselkedésünket gondolkodásunkat, tudatállapotunkat.

Tudatunk kicsit olyan mint a számítógép képernyőjén megjelenő ablakok. Nemigen tudnánk használni egy számítógépet ha annak minden folyamata nyomot hagyna a képernyőn. Jobb, ha azon csak a számunkra fontos dolgok jelennek meg.

És hát igen, lehet befolyásolni tudatos és tudattalan emlékeinket és azt is, hogy a tudattalan hogyan hasson a tudatosra. Ehhez én nem értek, mert biológus vagyok, nem pszichológus vagy pszichiáter. Mint biológus én úgy látom a dolgot, hogy a pszichoterápia vagy hipnózis, a díványon vagy a fotelben, az agy hackelése. Mint ahogy egy hacker próbálja megtalálni ismert vagy általa kifejlesztett módszerekkel a kiskapukat a támadott rendszerhez, úgy próbál a pszichoterapeuta vagy a pszichológus átjárást találni agyunk tudatos részéből a tudattalanba. Ez persze szakértelmet igényel, mert komoly károkat is lehet okozni. Nem véletlen, hogy hipnotizálni csak orvosi diplomával és megfelelő képesítéssel szabad csak. Bizonyos kábítószerek (LSD, MDMA) is képesek ilyen hackelésre és emiatt nem veszélytelenek, viszont avatott pszichiáter kezében szorongást, traumát követő tartós stresszt (PTSD) és függőségeket lehet a segítségükkel kezelni. Valahogy fellazul a tudat, és be nem járatott utakon juthatunk el és oldhatunk fel konfliktusokat.
Mint mondtam, nem vagyok pszichiáter, tehát a hipnózis működési mechanizmusáról csak jól alátámasztott tippjeim lehetnek (lehet a pszichiátereknek még ennyi se, de nem kell ismerni a négyütemű motor működését, hogy biztonságosan motorozzon valaki).
Tudatunk számos olyan agyterület működésének kölcsönhatásából alakul, melyek testünk és a környezet állapotát, aktuális hajtóerőinket, vágyainkat, félelmeinket stb. képviselik. Mint egy jól működő parlamentben, ahol az eltérő politikai érdekeket képviselő frakciók diskurzusából születik meg a döntés. Gyakorlott meditálók vizsgálatánál azt derítették ki, hogy a meditálás során a fókuszálás (egy tárgyra vagy a tudat kiüresítésére koncentrálva) elérheti azt, hogy a külvilágból érkező ingerek áramlása megakadjon, és tudatosságunk felszabaduljon a homloklebeny, elsősorban a bal homloklebeny, magasan szervezett irányítása alól. Vélhetőleg a hipnózis alatt is valami hasonló történik, hiszen a legtöbb hipnózis technika is valami külső fókusz használatán alapul. Így a hipnotizőr egyfajta extra hozzáférést kap a mentális folyamatokhoz és sok helyre eljuthat. Azt persze tudni kell, hogy továbbra is megmarad agyunk összjátéka és hipnózissal nemigen lehet valakit olyasmire rávenni, amit amúgy morálisan nem tartana elfogadhatónak.

Jöjjenek a további kérdések a szurkeallomany@koki.hu címre.