Miért veszélyes a hőség, elsősorban az idős emberekre?

2026. július 17. péntek

A hírek beszámoltak arról, hogy a hőhullámok alatt sokan meghalnak, elsősorban idősek. De miért pont az idősek? Ennek két összetevője van. Egyrészt mint fentebb vázoltuk, a megemelkedett éjszakai hőmérséklet miatt nem alusszuk ki magunkat, emiatt fáradtabbak ingerültebbek leszünk másnap.

A testhőmérséklet (folyamatos vonal), az álmosság (pöttyözött) és a melatonin szint (szaggatott) változása a nap során. Alvás előtt normális esetben el kezd esni a maghőmérséklet és alacsonyan marad ébredés előttig. Ha hirtelen felébresztenek kótyagosak vagyunk, hiszen testünk nem a nappali üzzemmódba van állítva.

De, emellett komoly terhelést okoz szervezetünknek, elsősorban vérkeringésünknek a magas hőmérséklet. Ahhoz hogy testünk jól működjön egy nagyon pontos tartományban kell tartsuk testünk meghőmérsékletét. Amikor maghőmérsékletünk 36.5-37.5 C fok alatt vagy felett van anyagcsere folyamataink sebessége lassul vagy gyorsul és a biokémiai egyensúlyunk felborul, káros folyamatok indulhatnak be. Testünk hőmérséklete hajnali 3-5 óra között a legalacsonyabb 36.2-36.5 között ingadozik, a legmagasabb késő délután, koraeste, 37.2-37.5. REM alvásban a hőszabályozás kikapcsol, ilyenkor se izzadni, se hőt termelni –vacogni– sem tudunk. A hőség ezért elsősorban a REM alvást zavarja. Meleg hatására megváltozik a vérkeringés.

Az öregedéssel egyrészt romlik a hőszabályozás pontossága, emiatt könnyebben téved szervezetünk a veszélyes tartományba. Másrészt az idősek nehezebben izzadnak és a szomjúságérzetük is csökken. Emiatt egyrészt nem tudják izzadással hatékonyan hűteni magukat, másrészt az izzadás miatt kiszáradnak, a vérplazma térfogata csökken, a vér sűrűsége nő, ami a szívet keményebb munkára kényszeríti. A hőleadáshoz és izzadáshoz a vérnek a bőrbe kel áramlania, nagy mennyiségben, hogy a test belesjéből a hőt a leadáshoz a felszínre szállítsa, ahonnan sugázással vagy párolgással távozni tud.

Az ember evolúcióját kutató szakemberek szerint, ahhoz hogy hatalmas, hűtést igénylő agyunk lehessen, számos evolúciós hacket kellett fejlesztenünk. Az agy hűtésére az evolúció során számos hatékony adaptáció alakult ki.Az egyik ilyen hogy a többi állathoz képest nagyon hatékonyan -majdnem egész testünkön- tudunk izzadni. Azt mondják a hatékonyabb izzadás lehetővé tétele okán veszítettők el testszőrzetünket is (a fejünkön azért maradt hogy árnyékolja, a göndör hajerre a legalkalmasabb, mert bár vékony a hajtakaró jól átszellőzik). A másik, hogy fejünk vérkeringése olyan, hogy az agyban keletkező hőt a vénák a fejtetőre vezetik. Végezetül a felegyenesedés nem csak arra szolgált, hogy messzebbre lássunk és szabad legyen a kezünk, hanem ezáltal az egyenlítői nap nem egész testünket, csak fejünk tetejét süti, valamint fejünk távolabb kerül a meleg földtől, egy szellősebb hűvősebb mgasságba. Ezek az alkalmazkodások hatalmas előnyt biztosítottak számunkra a szavannán. Egy ember hosszútávon képes lefutni, kifárasztani egy gazellát. Nem azért mert a gazella gyengébb vagy kevésbé kitartó, hanem mert nem tud eleget hűlni. Hamarabb kap hőgutát mint az őt üldöző kétlábú vadász.

Amikor testünket hűteni kell, a bőrbe áramló vér mennyisége a nyugalmi néhány száz milliliter/percről több liter/percre emelkedik. Nő a pulzus, miközben az izzadás miatt csökken a plazmatérfogat, megnövekszik a vér sűrűsége. Ráadásul a hűtéshez szükséges -amúgy is megfogyatkozott- vért a szervezet a zsigerektől vonja meg, esik a vérnyomás és ilyenkor az agyba is kevesebb vér juthat. Közben a légzés, a szív és az ionháztartást fenntartó vese munkája is fokozódik.A csökkent térfogatú sűrűbb vér komoyabb erőfeszítést kíván a keringési rendszertől, hogy a hűtést biztosítsa. A vérkeringés romlása növeli a hőguta esélyét. Ezt egy idősödő, gyengülő ember szíve és vérkeringése már nem bírja. A hűtéshez szükséges bőrerekbe nem jut vér, a testhőmérséklet tovább emelkedik, a vérkeringés összeomlik. Számos gyógyszer, amit az időseknek szedniük kell –például vízhajtók– ezt a hatást tovább fokozza. De a hőmérséklet emelkedés nem csak a vérkeringésre, hanem az agyműködésre is hat, zavartságot, delíriumot, hőgutát okozhat, mely az agy mellett több szerv károsodását is okozhatja. Ezért van az, hogy a hőhullámok idején a 65-75 év felettiek körében emelkedik meg a halálozás.

 

Mit lehet tehát tenni mindezek ellen?

  • Klasszikus kovászos uborkaSok folyadékot kell inni, de mivel izzadáskor nem csak vizet hanem ásványi sókat is vesztünk ezeket is pótolni kell. Elősorban a konyhasóban levő  nátriummal és kloriddal (kovászos uborka leve kellemes módja ennek), de extrém erőfeszítés esetén, magnézium, kalcium és kálium tabletták formájában. Vagy igyunk izotónás italokat.
  • Hűtsük magunkat ventillátorral, vizes törülközővel.
  • Az alváshoz szükséges maghőmérséklet csökkentésében segít ha a vér a végtagokba áramlik. Ezért javasolják azt, hogy paradox módon a lefekvés előtti melegvizes kéz és lábmosás és az esti zokni használata a hideg végtagúaknál elősegíti az elalvást.

    Idősebb olvasóink vigyázzanak magukra!

Szerző: Gulyás Attila

 

<< Vissza
Korábbi hozzászólások
Még nincsenek hozzászólások
Új hozzászólás
A hozzászólások moderáltak, csak az Admin jóváhagyása után jelennek meg!