Pályázati siker: Mit tehetünk a gondolatok remegésének megállítására?
Az orvostudomány és a modern társadalom intézményeinek hála, az elmúlt 150 évben kétszeresére nőtt várható élettartamunk. A védőoltások, csatornázás és egyéb közegészségügyi intézkedések, valamint az antibiotikumok eredményeként drasztikusan csökkent a csecsemő és gyerekhalál, a fertőző betegségek és a balesetekből eredő halálesetek száma. A fejlett társadalmakban a várható átlagéletkor 80 év fölött mozog. Elöregedő társadalmunkban manapság szív és érrendszeri betegségekben, daganatos betegségekben és az idegrendszer működésének leépülését okozó neurodegeneratív betegségekben halnak meg a legtöbben. A hozzátartozók és a társadalom számára a demenciák, az agyműködés fokozatos lassú leépülése jelenti a legnagyobb lelki és gazdasági terhet, ugyanis a lassú szellemi leépülés miatt a betegek hosszú évekig, akár több mint egy évtizedig mindennapos gondozást igényelnek.
Az orvostudomány számára tehát az egyik égető kérdés hogyan lehet az agy leépülésével járó Alzheimer és Parkinson kórós betegeket gyógyítani?
Intéztünk munkatársa, Hangya Balázs a napokban nyerte el az „ERC Proof of Concept” támogatását arra, hogy Parkinson kórban szenvedő betegek állapotának mérésére alkalmas, érzékeny, hordozható, könnyen használható mérőrendszert hozzon létre.
Először is mi az ERC? A rövidítés annyit tesz, mint European Research Council, azaz Európi Kutatási Tanács, és az EU-ban folyó tudományos kutatások egyik legnagyobb támogatója. Komoly sikernek számít egy ERC pályázatot elnyerni, mivel nagyon sokan pályáznak a támogatásra és csak a legjobbak (a pályázók 8-15%a) nyeri el a támogatást. A „Proof of Concept” támogatás aránya magasabb, 25%, de ezt csak azok nyerhetik meg akik már egy sikeres ERC pályázatban lerakták ennek alapjait. Egy sikeres pályázathoz kiválóan felépített kutatási terv és előzetes eredmények kellenek. A „Proof of Concept” támogatást pedig arra adják, hogy elősegítsék egy tudományos ötletnek egy a társadalom számára fontos gyakorlati termékké válását. De esetünkben mi is ez a termék? Balázsék a Parkinson kóros betegek állapotának mérésére alkalmas mérőrendszert fejlesztenek.
A Parkinson kórról a legtöbb ember csak annyit tud, hogy az idős emberek keze remeg. Sajnos a Parkinson kór, nem csak mozgásukat, hanem gondolkodásukat is érinti. Ennek oka, hogy ugyanazokat az agyi rendszereket (striátum, talamusz) használjuk gondolataink csiszolására és mérlegelésére, amit mozdulataink tervezésére.
Ez nekem akkor esett la amikor legkisebb gyermekünket hordtuk megszületése után gyógytornászhoz, mert spasztikusnak (merev) született. A spasztikusság abban nyilvánul meg, hogy nagyon feszesek az izmok. Következménye pedig az (ha nem kezelik) hogy mivel az izmok nem képesek ellazulni, az agy nem képes a megfelelő mozgásokat begyakorolni. Egy fejlődő idegrendszernek pedig nagyon fontos, hogy a megfelelő fejlődési mintázatban tanulja meg a mozgásokat, hogy a későbbi mozgástervezéshez szükséges elemek egymásra épülhessenek. Az embergyereknek először meg kell tanulnia kúszni, ami azt jelenti, hogy a bal és jobb oldalát felváltva tudja használni, ezután következik a mászás, amikor elemeli testét a talajtól és csak ezután szabad engedni a gyereket felállni, mert ha nincsenek meg az alapok később különböző mozgásproblémái lesznek. (Az éles szemű evolucionistáknak feltűnhetett, hogy a kúszás, mászás, járás sorozat remekül leköveti evolúciós utunkat a kétéltűektől a hüllőkön keresztül kétlábra álló emberőseinkig 😊). A kezelések során sokat beszélgettem a gyógytornásszal a mozgás és az agy kapcsolatáról. Egyik alkalommal mondta, hogy azokban a gyerekek, akikben nem épülnek fel megfelelő sorrendben a mozgáselemek, és nem épülnek le egymás után az ősi reflexek, amik így a mozgásfejlődés továbblépését megakadályozzák, később sokszor gondolkodási problémákkal is küzdenek. Például a spasztikusoknál gyakori a diszlexia (olvasási és szórend problémák).
Ez egy aha pillanat volt. Teljesen érthető, hiszen az agyunkban nincsen különbség a között, hogy mozdulatsorozatot vagy egy feladatmegoldást tervezünk, csak annyi a különbség mely rendszereken keresztül vitelezzük majd ki.