Tudóspalánták: Mentorálás és MikroProjekt

2024. december 6. péntek

Ez a cikk a SzürkeÁllomány agykutatás blog #diákélet rovatának egy cikkje:

 

Rendszeresen járok gimnáziumokba (szerte Magyarországon, sőt még Zentán is jártam a minap) előadni, hogy megosszam azt az élményemet, hogy már valamennyire értjük, mily módon alkotnak az idegsejtek gondolkodó agyat. Illetve, hogy bemutassam az agykutatást, a kutatói életet és ezzel kedvet csináljak a kutatáshoz. Igyekszünk a tanárokkal olyan időpontot választani, hogy az előadásom után az érdeklődőknek legyen ideje kérdezni tőlem és tudjunk beszélgetni. Sok lelkes, érdekes, hosszas gondolkodásra rávilágító kérdést kapok.

Előadás a Zentai Egészségügyi KözépiskolábanUgye a kutató legfontosabb két tulajdonsága közül az első, hogy kérdez. A másik, hogy RÁ-kérdez a válaszára, azaz kételkedik, semmit nem hisz el amíg körbe nem járta. A harmadik fontos tulajdonsága kell hogy legyen, hogy ha a tények ellentmondanak kedves elméletének akkor nem a tényeket, hanem az elméleteket veti el, és a tényekhez igazodó másikat épít. Van is erről egy szubkutúrális vicc: „Mi a közös és mi a különbség a kutató és a paranoid skizofrén között? ……… Mindketten elméleteket alkotnak, csak a kutató el is tudja vetni őket, ha tények annak ellentmondanak.”


Zárójel bezárva. Az előadások végén felvetítem az ismerős email címet: szurkeallomany@koki.hu, hogy akit érdekel a kutatás keressen meg. (Itt szúrom közbe, hogy a fenti email címen tanárok is megkereshetnek, hogy ha szeretnének meghívni egy előadásra. Aki hallja adja át!)


Egy jó kérdéstől az ember megáll és sokáig gondolkodik. Ezért szeretek előadni járni, mert egy-egy jó laikus kérdés után sok dolog összeáll az ember agyában.Jónéhány diák keresett meg, hogy szívesen meglátogatná az intézetet és ha lehet csatlakozna a kutatáshoz. Ezért a HUN-REN KOKIban indítottunk egy mentorálási programot. A diákok hetente egy délután bejöhetnek az Intézetbe (a vidékiek on-line csatlakoznak), ahol az agyról, a kutatásról beszélgetünk. A cél az, hogy akik igazán lelkesek és látszik hajlandók energiát tenni a dologba csatlakozhassanak egy kutatócsoporthoz. Ez ugye nem egyszerű, lásd.
Szép és jó dolog az agyműködésről beszélgetni, de a már jóideje csatlakozott diákokon látszott, hogy viszket a tenyerük valami akcióra. Ezért, az intézet kutatóinak támogatásával szerveztem nekik egy MikroProject-et. Azaz egy olyan apró kutatómunkát, amin egyrészt meg lehet tanulni a labormunka bizonyos alapelemeit, de közben fontos apró téglácskát tesznek hozzá a tudomány épületéhez.


A megismerés lépéseinél láttuk, hogy egy rendszer megértéséhez először az alkotóelemeket kell listába venni, mielőtt működésüket vizsgálnánk. Ezért az agykutatás alapja az anatómia, a szerkezetek vizsgálata. Az anatómiai módszerek ráadásul megengedőbbek, felhasználóbarátabbak, mint a pontos időzítést igénylő, gyakran stresszes élettani módszerek. A túrázást sem a Csomolungma meghódításával kell kezdeni, hanem mondjuk a Nagy-Szénással. Nem fagy le az ember lába, és nagy eséllyel hazaér a végén, szép élményekkel és hasznos tapasztalatokkal gazdagodva.

 

Intézetünk majd minden laborjában alapvető készségként szükséges, hogy valaki tudjon egér agyat fixálni, metszeteket készíteni, azokon alapvető festéseket csinálni és a kész metszeteket tárgylemezre helyezni, hogy utána mikroszkópban vizsgálhatók legyenek és tartósan meg lehessen őket őrizni.


Ezeknek az alapvető készségeknek az elsajátítására épült a MikroProjekt (MP). Az intézet állatházában számos a kutatáshoz használt transzgénikus állattörzs található. Ha egy kutatónak szüksége van a kísérleteihez egy új állattörzsre, melyben bizonyos idegsejtek fluoreszcens fehérjét (EGFPt) fejeznek ki, Parvalbumint tartalmazó idegsejtek és idegpályák a zebradánió agyában. Mi ezt az egér jelentősen nagyobb agyában térképezzük fel.vagy bizonyos sejttípusok kifejeznek vagy épp nem fejeznek ki egyes fehérjéket, akkor vagy előállítjuk ezeket a törzseket, vagy már létező törzseket. Amikor egy ilyen törzs megérkezik az első lépés annak ellenőrzése, hogy a transzgén valóban ott fejeződik-e ki, ahol kell. Amikor autót vásárolunk érdemes ugye azt kipróbálni, nem csak elhinni, amit a fényes szórólapokon írnak.


No és ez az ellenőrzés egy kicsit az üveg szűk nyaka. Általában a törzset behozó kutatócsoport csak a saját vizsgált agyterületén végzi el ezt a vizsgálatot, máshol nem. Pedig hasznos lenne, ha lenne egy adatbázisunk, amiben keresgélve más csoportok is láthatnák, hogy egy adott törzs használható-e az Ő kutatási céljaikra.
Tudóspalánták a HUN-REN KOKI-ban.Ezt a szűk keresztmetszetet próbáltuk kicsit tágítani a MikroProjekt-el. Kiválasztottunk két egértörzset az állatház repertoárjából, melyekben egy-egy sejttípusban fluoreszcens fehérjék fejeződnek ki. A jel alapján az idegsejtek elhelyezkedését és axonjaik lefutását feltérképeztük az egerek teljes agyában. A mai transzgénikus, immuncitokémiai és mikroszkópos technikákkal ez a projekt egy diák számára is elvégezhető. Korábban egy-egy ilyen rendszer feltérképezése évek munkája volt.


Folyt köv, bemutatjuk a részletes lépéseket.

 

Szerző: Gulyás Attila

<< Vissza
Korábbi hozzászólások
Még nincsenek hozzászólások
Új hozzászólás
A hozzászólások moderáltak, csak az Admin jóváhagyása után jelennek meg!