A homloklebeny funkciói

Az agykéreg eddig tárgyalt, érzékszervekhez kapcsolódó részei, passzívak, a külvilág ingereit dolgozzák fel és reagálnak rájuk, működésük a reflexre hasonlít. Inger – válasz. Csak a jelen határozza meg működésüket, csak a jelen létezik számukra. A homloklebeny azáltal, hogy magasabb szintre emelte az absztrakciót - a mozgató kéreg mozdulat tervezésből gondolkodás lett - függetlenítette a válasz megtervezését az aktuális ingerektől. Homloklebenyünk mintázatai a külvilággal egyenértékű ingereknek számítanak a feladatmegoldás során. Ezért nem feltétlenül csak akkor teszünk valamit, amikor külső inger ér minket, hanem agyunk belső állapota is indíthat feldolgozást, majd esetenként cselekvést (ez persze valamilyen szinten már megvolt korábban is, hiszen tavasszal a hormonok hatására az állatok fészket kezdenek rakni és párt keresni, de ezek még bezsinórozott ösztönök, bizonyos programok futtatódnak). A homloklebeny ezen belső állapotai, késztetései miatt megjelent gondolkodásunkban a jövő, és a múlt, korábbi tapasztalatinkat felhasználva tervezünk, megvalósítjuk belső motivációinkat. Ehhez homloklebenyünk szabályokat tanul és alkalmaz, mérlegel, kételkedik.
A homloklebeny felelős a végrehajtó funkciókért (executive functions), melyek: tervezés és célkitűzés, problémamegoldás, rugalmas gondolkodás, figyelem és munkamemória szabályozása, döntéshozatal. Ezen kívül fontos a mozgás irányításban: az elsődleges motoros kérget (M1) irányítva a tudatos mozgások kivitelezéséért felelős, a premotoros kéreg és a kiegészítő motoros területet irányítva a mozgástervezést és a komplex mozdulatsorok kivitelezését segítik.  De részt vesz a viselkedésszabályozásban és az impulzus kontrollban is, azaz: gátolja a szociálisan nem megfelelő viselkedéseket (amigdalát csitítgatja), fontos az önszabályozában és az érzelmek ellenőrzésében, a döntések hosszú távú következményeinek mérlegelésében (megfontolt). Feladata még a szociális és érzelmi feldolgozás: empátia és társas viselkedés szabályozása, érzelmek felismerése és kezelése. A limbikus rendszerrel (pl. amigdala) való kapcsolat révén az érzelmi válaszokat finomítja.

És nem utolsó sorban, az absztrakció képessége miatt fontos a nyelvi funkciókban: a Broca-terület (mely a bal homloklebenyben található) a beszédhez szükséges, fontos a szavak megtalálásában és a nyelvtani szerkezetek kialakításában.

Legkifinomultabb funkciója, hogy az ellentmondásos gondolatok összevetésében és feloldásában fontos, mérlegel mi a jó a rossz, a jobb és a rosszabb, mi ugyanaz vagy különböző, mi lesz a jövőbeli következménye jelenlegi cselekedeteinknek (ezt azért valljuk be soka nem gondolják át), kiértékeli a kockázatokat, mit várunk el egy-egy lehetséges cselekedetünkre, megnézi hogyan érünk el egy távoli célt (tervezés), hogyan kell társas helyzetekben viselkedni.

Végül úgy tűnik itt székel, amire oly büszkék vagyunk, a logikus gondolkodás, melynek során egymás utáni elemekre bontja a problémát és az elemi feladatokat elküldi az egyes agyterületeknek feldolgozásra.

A homloklebeny egyik legfontosabb újítása a munkamemória megjelenése volt, mely lehetővé teszi, hogy ne csak az aktuális beérkező ingerekre válaszoljunk rutin-szerűen, hanem számos tényezőt figyeleme véve mérlegeljünk, kételkedjünk, szándékaink és tartós motivációink legyenek. A munkamemóriába kerülő fogalmakkal vagyunk képesek dolgozni, azokon szabályokat alkalmazni, összevetni elemeit, hogy összeáll-e belőlük egy újabb megoldás, vagy esetleg a tények ellentmondanak egymásnak. Számítástechnikában járatosak számára: a munkamemória olyan, mint a processzor regiszterei, melyekben elhelyezett adatokkal a processzor műveleteket tud végezni. Kevésbé rétegízlés példával, hasonló az asztalos munkapadjához, amin a felhelyezett bútor alkatrészek kerülnek összeszerelésre a mester által, a megfelelő szerszámokat (szabályokat) használva. Minél több rekeszes munkamemóriánk, minél több „tárgyat” tud a mester manipulálni, annál bonyolultabb dolgokat tudunk végiggondolni, bonyolultabb tárgyakat összeszerelni. Úgy tűnik a munkamemória mérete (rekeszeinek száma) erősen meghatározza az intelligenciát. Az IQ tesztek leginkább azt nézik milyen módon és hány elemet tudunk kombinálni és milyen kombinációs szabályok között tudunk váltani. Nagyobb munkapadon bonyolultabb dolgokat lehet összeszerelni, még ha ugyanazokat a szerszámokat is használjuk.

A munkamemória  és rövidtávú memória között időnként elmossák a különbséget, de ez nem teljesen helyes. A munkamemóriának egy eleme a rövidtávú tároló memória. Maga a munkamemória a tároló és műveleteket (manipuációkat) végző részek együttese. A munkamemóriával kapcsolatban jön elő a sokat emlegetett 7-es szám. Egy átlagember ennyi dolgot tud megjegyezni és azokkal műveleteket végezni (sorba rendezni, visszafele visszamondani, megkeresni a kakukktojást). .

Folyt. köv., arról, hogy hol mi történik a homloklebenyben.

Szerző: Gulyás Attila