Dadusok és bestiák: A vér-agy gát és az agyi immunrendszer.
Ez az a pont, ahol az agy és az immunrendszer bonyolult kapcsolatát be kell mutatni. A két rendszer a test két legösszetettebb hálózatát alkotja. Az emlősök evolúciója során az idegrendszer és az immunrendszer felépítésében szerepet játszó gének száma nőtt meg a legjobban. Rengeteg sejtfelszíni fehérje jelent meg, mely a sejtek azonosításában, egymásra találásában, összekapcsolódásában és jelátadásában játszanak szerepet.
Mind az immunrendszer mind az idegrendszer sejtjei bonyolult kölcsönhatási hálózatot építenek ki egymás között, de mint alant majd látjuk a két rendszer is beszélget egymással. A különbség az, hogy az idegrendszerben viszonylag kevés típusú sejt van, az információt a közöttük levő kapcsolatok mintázata tárolja. Ha két idegsejt megtalálta egymást és kapcsolatot alakított ki akkor az a kapcsolat megmarad. Ezzel szemben az immunrendszer sejtjei állandó áramlásban vannak, hiszen a sejteknek a test minden zugában járőrözniük kell, hogy a kórokozókat és a daganatsejteket leküzdjék. Az információ abban tárolódik, hogy amikor két meghatározott típusú immunsejt találkozik akkor befolyásolják egymás működését, ami tartósan megváltozik, a sejtek egyedi tulajdonságokat vesznek fel. Vannak sejtek, akik felderítik a kórokozókat, vannak akik emlékeznek rájuk, vannak akik ellenanyagokat termelnek, vannak akik megtámadják a kórokozókat, vannak akik megölik a beteg sejteket és van sok olyan sejttípus ami a többi sejt kölcsönhatását és viselkedését irányítja. Az immunrendszer sejtjei tehát mindenhol ott vannak, mindenbe beleütik az orrukat és ha kell vágnak, szúrnak, rombolnak, ez a dolguk. Az idegrendszernek ezzel szemben állandóságra, nyugalomra van szüksége.
Ennek feloldására az agyi erek fala egyedi módon megvastagodott, egy plusz réteg jól záró sejt az úgynevezett vér-agy gátat alkotja, mely megakadályozza, hogy kórokozók és káros anyagok jussanak be a vérkeringésből az agyba, illetve megvédi az agyat az immunrendszer randalírozásától. De cserébe számos problémát is okoz. Először is nehezebben jut át az oxigén és a tápanyagok a vérből az agyszövetbe. Ez sajnos a gyógyszereket is érinti. Számos hatékonynak ígérkező gyógyszer ott bukott el, hogy nem jutott át a vér-agy gáton. A második gond, hogy az erős fal miatt az agynak gyengécske az immunrendszere. Nem csoda, hogy sajnos a legtöbb áttételt képző daganatos megbetegedés végső fázisa, hogy az immunrendszer elől menekülő daganatos sejtek az agyban telepednek meg és a beteg életét kioltó agydaganatként jelentkeznek. Az agyi immunrendszert a fejlődés alatt betelepedett mikroglia sejtek képviselik, de ők egyrészt óvatos duhajok, másrészt nem kapják meg a híreket az immunrendszer felkészült sejtjeitől, hogy kit és hogyan kell megtámadni.
Többen kérdezték, ezért beszúrom a választ ide:
A véragygát embrionális korban már nagyon korán, a terhesség 8. hetétől kezd kialakulni.
A funkcionális zártság viszont a második-harmadik trimeszterre (20–24. hét körül) éri el a jól működő állapotot. Teljes érettségét valószínűleg a születés körül vagy közvetlenül utána éri el. Újszülöttekben a BBB még nem olyan szigorúan zárt, mint felnőttekben — ez például magyarázhatja, miért hajlamosabbak bizonyos fertőzésekre (pl. agyhártyagyulladás).
Szerző: Gulyás Attila
Az előző kérdezőnek adott válaszban ez szerepelt:
A véragygát embrionális korban már nagyon korán, a terhesség 8. hetétől kezd kialakulni.
A funkcionális zártság viszont a második-harmadik trimeszterre (20–24. hét körül) éri el a jól működő állapotot. Teljes érettségét valószínűleg a születés körül vagy közvetlenül utána éri el. Újszülöttekben a BBB még nem olyan szigorúan zárt, mint felnőttekben — ez például magyarázhatja, miért hajlamosabbak bizonyos fertőzésekre (pl. agyhártyagyulladás).
A fémek, különösen az alumínium átjutnak-e a véragygáton?
Agyunknak számos fémionra szüksége van, mert ezek a kémiai reakciókat ketalizáló fehérjék aktív centrumában fontos szerepet töltenek be. Éppen ezért ezeket az ionokat (Fa, Cu, Zn, Mn) speciális fehérjék szállítják át a véragygáton. De fontos hangyúlyozni, hogy még ezek a szükséges fémek is okozhatnak gondokat túl nagy koncentrációban (kb mint minden).
Az ólom (Pb) ioncsatornákon, a higany (Hg) zsírban oldódó szerves vegyületei formájában juthat át a véragygáton és okozhat károkat.
Az alumínium (Al) és a kadmium (Cd) csak a gyulladt vagy más módon sérült véragygáton jut át. A kadmium toxikus hatása bizonyított, az aluminiumé nem!
Ugyan az Alzheimeres betegekben a plakkokban Al felhalmozódás figyelhető meg, de nem tudni hogy ez ok vagy következmény. Az elmúlt 40 évben egyik irányba sem született meggyőző eredmény. Ugyen kísérleti állatokban irracionálisan magas alumínium bevitellel ki lehet váltani valamiféle neurodegeneratív elváltozást, de ez egyrészt nem hasonlít az Alzheimerre, másrészt a mindennapokban egy ember ennek a koncentrációak a töredével sem találkozik.
Egy ismerősöm aluminium tartalmú gyomorsavlekötőt szedett és megkérdezett erről. Ez jó rég volt, akkor utánanéztem és nem tartottam indokoltnak az aggodalmát. Azóta sem lett roszabb a helyzet bizonyítékok terén.
Nyilván nagyon nehéz az ilyet vizsgálni, mert ugye az elmúlt 100 évben nem csak aluminium lábosból kezdtünk el enni, hanem alapjaiban változott meg életmódunk. Ember legyen a talpán aki kiszűri ki a ludas egy ilyen esetben. Én a magam részésről azt gondolom, hogy a szorongás olyan dolgok miatt, amikről nem bizonyított, hogy ártanak, többet árt mint maguk a dolgok.
Bár ugye a vegyészek nem alszanak, lásd az aktuális bizonyítékhalmazt a teflon feldolgozás során haszált rövidszénláncú fluorvegyületek (PFAS) környeteben való felhalmozódásáról és komoly veszélyeiről.
Kedves Tibor!
Meg kell valjam nekem is utána kellett néznem a válasznak, mert kívül esik a téma a szakterületemen. Ezt találtam:
"A véragygát embrionális korban már nagyon korán, a terhesség 8. hetétől kezd kialakulni.
A funkcionális zártság viszont a második-harmadik trimeszterre (20–24. hét körül) éri el a jól működő állapotot. Teljes érettségét valószínűleg a születés körül vagy közvetlenül utána éri el. Újszülöttekben a BBB még nem olyan szigorúan zárt, mint felnőttekben — ez például magyarázhatja, miért hajlamosabbak bizonyos fertőzésekre (pl. agyhártyagyulladás).
A legtöbb vakcina nem hatol át a vér-agy gáton, és nincs is rá szükség, mivel:
A vakcinák célja az immunrendszer aktiválása a vérben és nyirokrendszerben, nem pedig az, hogy bejussanak az agyba. A vér-agy gát csak nagyon kis, zsírban oldódó molekulákat enged át, vagy olyanokat, amelyekre speciális transzporterek vannak. A vakcinák (pl. mRNS-vakcinák, élő vagy elölt vírusokat tartalmazók) túl nagyok és vízoldékonyak, így fizikailag nem tudnak bejutni az agyba. Kivételek: 1) Ha a vér-agy gát valamilyen okból károsodik (súlyos gyulladás, trauma, daganat), akkor átjárhatóbbá válhat, de ez rendkívül ritka és nem vakcina-specifikus. 2) Néhány speciális gyógyszert, például kemoterápiát vagy neurológiai gyógyszereket kifejezetten úgy fejlesztenek, hogy át tudjanak jutni a vér-agy gáton — de ezek más mechanizmusokra építenek.
"
Azaz úgy tűnik mire az oltásokat kapják a gyerekek már meglehetősen jól zár a vér-agy gát. Ráadásul mivel az immunrendszer azon sejtjei amelyek az oltóanyagok elleni válasz, az antianyagtermelésben és az immun memóriában vesznek részt, amúgy sem találhatók meg az agyban, valószínűleg az immunizálás nem okoz gondot. Bár ugye az nem kizárt, hogy az oltóanyag közvetlenül hat valahogy az idegsejtekre, de ebben megint nem vagyok szakember.
Hova a sietség?
Szerintem oda, hogy a fejlett orvostudomány megjelenése előtt, pl a középkorban az átlagéletkor 30-35 év volt, ma ez 78-82. Ez elsősorban azért volt, mert magas volt a gyermekhalandóság, nem azért, mert a felnőttek korán haltak (sokan megérték a 70+ kort). A középkorban 1 éves kor előtt meghalt a csecsemők 20-30%-a és 5 éves kor előtt a gyermekek 40-50%-a. Ezek nagyrésze fertőző betegségek miatt. Ezért indokolt a korai oltás.
Miért oltunk?
A COVID alatt rohamléptekben kifejlesztett és alkalmazott oltóanyagok kapcsán sok kérdés merült fel. Biztonságos-e egy új vakcina? Nincsenek-e tartós utóhatásai?
Jogos kérdések. A biológi arról híres, hogy rettenetesen összetett kölcsonhatások lehetnek egy élő rendszerben. Minden ember más genetikailag és szervezete furcsán reagálhat dolgokra.
Hogy miért oltunk arra az érv statisztikai. Sajnos a statisztikai gondolkodás megértésére nem volt szelekciós nyomás az evolúció során, ezért az emberek nagy része nem érti. Pedig egyszerű. Nézzünk egy mesterséges példát, mesterséges tényekkel:
a) van egy betegség ami hetente 1000 embert megfertőz, ebbe 15 belehal (1.5%)
b) van egy gyorsan kifejlesztett oltóanyag, amiről tudjuk, hogy nem tökéletes, mert 1000 emberből 2-ben (0.2%) komoly mellékhatások alakulnak ki. Ez egy nagyon erősen rossz vakcina, a mellékhatások a COVID vakcina idején, arról ahol van adat, valahol 1 a 2 millióból és az 1 a 200 ezerbők között lehettek, bár nem vagyok szakember.
c) van egy oltóanyag aminek a kifejlesztése évekbe tellik és mondjuk csak 100.000 emberből 1-ben (0.001%) lesznek mellékhatások
Mit tegyünk?
a) nem oltunk, akkor mondjuk 1 év után meghal 52*12= 624 ember
b) a gyors vakcinával oltunk: akkor 1 év után nem hal meg senki, de lesz 104 ember akinek káros mellékhatások alakulnak ki
c) a tesztelt vakcinával oltunk: az első évben meghal 624 ember, utána már nem és nem lesz sok mellékhatás
Melyiket válasszuk?
A gondolatmenetből persze kihagytam az a nagyon fontos tényt, hogy a kórokozók exponenciálisan szaporodnak. Ha ezt is belevennénk a különbségek még durvábbak lennének.
Szerző: Gulyás Attila
Mivel nem a szakterületem utánaolvastam és érdekes dolgokat tudtam meg.
A terhesség 8. hetében kezd kialakulni és a 12.re kialakulnak a sejtek közötti "szoros kapcsolatok", molekuláris gátak, melywek megakadályozzák, hogy a sejtek közötti résen anyagok haladjanak át. De a véragygát (blood-brain barrier, BBB) ezután még tovább érik. A második trimeszterben megjelennek azok a szállító (transporter) fehérjék, melyk a BBB sejtjein kersztül szelektíven szállítják az idegszövetnek szükséges anyagokat és részt vesznek a védekezésben is.
A harmadik trimeszterben tovább erősödnek a szigetelő kapcsolatok. De még a születés után is finomhangolódik a BBB szigetelő és átengedő tulajdonsága, külső ingerek és anyagcsereigények szerint.
Nyilván a terheség alatt azért fokozatos a változás, mert a magzat az anyától minőségbiztosított anyagokat kap a méhlepényen keresztül, azaz a gyorsan fejlődő agynak jobb ha szabadon és gyorsan ramlanak a fejlődéséhez szükséges anyagok. A születéshez és a vszélyes külvilághoz közeledve aztán felépülnek a bástyák.
Két féle védőoltás létezik. Az aktív és a passzív. Az aktívnál a kórokozó elleni ellenanyagot juttatják be, ez nem is igazán oltás, mert nem az immunrendszert tanítja meg felismerni a kürokozót, hanem egyből "fegyvert szállít neki". Ez nem is okoz tartós immunitást, csak egy adott esetben lehet használni.
A passzívnál a legyengített kórokozót, vagy a biotechnológia korában, manapság, annak egyik alkotó fehérjéjét vagy akár a fehérjét előállító RNSt jutatják a szervezetbe. Amiről aztán helyben alakul ki a kürokozó egyetlen (fertőzésre alkalmatlan, de az immunrendszert aktiváló fehérjéje).
A véragygát azért alakult ki, hogy többk között az immunrendszert kizárja az agyból, mert nagyon kell annak finom kapcsoltair vigyázni, hogy memóriánk megmaradjon. Nem lenne jó ha makrofágok és killer sejtek garázdálkodnának odabent. Az agy saját immunsejtjeire a mikroglia sejtekre van bízva ez a kényes feladat. Sajnos emiatt az agy roszzindulatú daganatai ellen neigen védek meg immunsejtjeink és a chemoterápia (citosztatikum) hatóanyagai se jutnak be.
A passzív esetben nem is kell, és a véragygát szerepét ismerve nem is jut át az oltóanyag, hanem az immunrendszer kezd el antitesteket készíteni.
Elméletileg egészséges esetben az antitestek nem jutnak át a véragygáton. Nem is lenne szabad, mert (lásd fent) bajt okozhatnak, ha az agyszövetbe kerülnek, ezért van a véraygát. Azaz se az aktív oltás antiteste, se a passzívra termelt antitest nem jut be alapesetben. Persze az agy fizikai sérülése vag yaz agyi kapillárisok gyulladása után bejuthat, de ez inkább rossz mint jó.
Azaz az oltások elméletileg nem kellene hogy átjussanak a véragygáton. És alapesetben nem is jutnak át.