Az agyban mi az információhordozó?
A memória és az érzelem cikkünkre érkező hozzászólásban szerepelt a fenti kérdés. Erről persze majd az #agysétában írunk, ha eljutunk odáig az idegsejtek működésének magyarázatában, de azért most adunk egy rövid választ.
Az agy legfontosabb -meghatározó sajátossága- hogy hálózat. Hálózatok leírásánál két fogalmat használnak: csomópont és él, az utóbbi a csomópontok közötti kapcsolatokat jelenti. Az agyban található idegsejtek (melyek a csomópontok) axonjaik végződésein található szinapszisaik útján (melyek az élek) kapcsolódnak egymáshoz és befolyásolják egymás működését.
Az agy működésének alapjait legjobban leíró PDP = Parallel Distributed Processing, azaz Párhuzmos Elosztott Feldolgozás elméletnek 4 alap állítása van:
1) Az idegsejtek aktivitásmintázata kódolja az információt (mint ahogy egy digitális kamera CCD chipjében az egyes pixelek értéke írja le a képet)
2) Az információ feldolgozása (dötés, gondolkodás, memória előhívás) az a folyamat ahogy az idegsejtek aktivitásmintázata a többi idegsejtben további aktivitást vált ki annak alapján, hogy milyen erősek a közöttük levő szinaptikus kapcsolatok.
3) Egy idegsejt hálózatban a memória a szinapszisok erősségében tárolódik (azaz hogy az összes sejt összes szinapszisának mi az értéke).
4) A tabulás a szinaptikus súlyok megváltozása.
Tehát az agyban az információt az idegsejtek közötti kapcsolatok erősségének mintázata, a szinapszisok átviteli erőssége hordozza. Mint az elmélet neve is mondja a tárolás Elosztott. Egy nagy tudású hálózatban nem tudjuk azonosítani, hogy melyik megtanult információ pontosan melyik szinapszisokban tárolódik.
Az agy ebből a szempontból úgy működik mint a h
ologram lemez. Ugye a hologramnál is elkenődve található az információ a 3D képről amit hordoz. Ha egy hologram lemezt félbe törünk, akkor nem tűnik el a kép, csak elmosódottab lesz. Minél kevesebb marad a lemezből annál kevésbé kivehető lesz a kép.
Ugyanígy ha egy idegsejt hálózat egy része sérül a memória nem tűnik el, csak pontatlanabb lesz.
Az idősödő agyban pusztulnak a sejtek és a szinapszisok, ennek köszönhető a memória folyamatos romlása. De epilepsziásoknál is romlik a memória. Itt azért, mert a rohamok során nagyon sok sejt aktiválódik és a közöttük levő kapcsolat erősödik. Minden szinapszis nagyon erős lesz, amitől a memória ugyanúgy eltűnik, mint amikor mindne szinapszis legyengül. Kicsit olyan, mint egy számítógép kijelző, ha nagyon alacsonyra vagy nagyon magasra csavarjuk a fényerőt mindkét esetben elvesznek a részletek.
Szerző: Gulyás Attila