Idegrendszeri betegségek a biológus szemével: az agy sérüléseiből adódó betegségek

Migrén: A pontos oka nem teljesen ismert, de feltételezik a trigeminovaszkuláris rendszer aktivációját. Magyarul, az arcot és az agyi ereket beidegző V. agyideg (háromosztatú ideg, nervus trigeminus) túlzott működése, gyulladása miatt bekövetkező agyérgörcs. Az ideg túlzott aktivitása gyulladásos anyagokat szabadít fel, amelyek értágulatot és fájdalmat okoznak. De részt vehet benne a szerotonin szint váltakozása is. A szerotonin (5-HT) csökkenése is kiválthatja az agyi erek tágulását, ami migrénes rohamhoz vezethet. A migrén családi halmozódást mutat: ha az egyik szülő migrénes, kb. 40% az esély, hogy a gyermek is az lesz. Bizonyos génmutációk (pl. CACNA1A) kapcsolatba hozhatók a migrénes érzékenységgel. A migrénes emberben a rohamok külső tényezők válthatják ki: étel és ital (csokoládé, sajt, koffein, alkohol (főleg vörösbor)), stressz (fizikai vagy érzelmi stressz után gyakran jelentkezik migrén), alvásproblémák (túl kevés vagy túl sok alvás is kiválthatja), hormonális változások (pl. menstruáció alatt vagy terhesség során, ezért van az hogy a nőkben jóval gyakoribb), időjárás (légnyomásváltozás, hőség, páratartalom-ingadozás), fény és zaj (erős fények, villogó fények, hangos zajok) kiválthatnak mikgrénes rohamokat. Gyógyszeresen kezelhető, akutan a rohamok tüneteinek enyhítésével vagy megelőző kezeléssel. De hatékony lehet az életmódváltás is, kiváltó ingerek elkerülése: pl. stresszcsökkentés, étrendi változtatások, megfelelő alvás és rendszeres testmozgás, valamint relaxációs technikák (jóga, mindfulness).

Agydaganatok: Sajnos mivel az agyból ki van tiltva az immunrendszer, hogy szerkezete állandó maradjon, nagyon sok kemoterápiára visszahúzódó daganat végül az agyban talál menedékre. Az agyba a véragy gát miatt nehezen jutnak be a gyógyszerek és sugárterápiával sem illik kezelni. Ezért a rosszindulatú agydaganatok sajnos kemény diónak bizonyulnak. Van néhány jóindulatú agydaganat típus, mely csak egy helyen nő és ha sikerül idejében műtéttel eltávolítani jól gyógyul. Tünetei attól függenek mely agyterület károsodott.

Stroke, agyi érkatasztrófa, avagy szélütés: Az idegegsejtek csak másodperceket bírnak ki oxigén és cukor nélkül. Ha egy agyterület vérkeringése időlegesen vagy hosszasan károsodik az ott lévő idegsejtek időlegesen károsodnak vagy elpusztulnak. A stroke-nak alapjában 2 változata van a) vérzéses stroke (agyvérzés), b) ischémiás stroke (véráramlás elakadása). Az első esetben az érfal megreped (magas vérnyomás, fejsérülés) és egyrészt nem jut el a vér a megfelelő területre, de ami még károsabb a kiömlő vér nyomást fejt ki helyileg, illetve az egész agyra (koponyánk ugye egy csontüreg, nem tud tágulni, ha plusz vér kerül bele megnő benne a nyomás). Komolyabb esetek sürgős operációt igényelnek a nyomás csökkentésére. A második esetben alvadt vérrög vagy érelmeszesedés levált plakkja zárhat el röviden vagy tartósan az ereket. Ha a stroke oka egy elzáródott ér (iszkémiás stroke), akkor egy speciális vérrögoldó gyógyszer, például az altepláz (tPA) vagy a tenektepláz, segíthet feloldani a vérrögöt. Ez a kezelés azonban csak akkor hatékony, ha a tünetek kezdete után 4,5 órán belül alkalmazzák. Ha a vérrög egy nagyobb agyi érben található (például az arteria cerebri media elzáródása), akkor egy katéteres beavatkozással eltávolítható. Ezt az eljárást mechanikus thrombectomiának nevezik, és általában a tünetek jelentkezésétől számított 6-24 órán belül végezhető el. Előfordulhat még agyérgörcs is, melynek hatására rövidebb ideig megáll a véráramlás.

Az agyvérzés, érelzáródás hatása attól függ, mely területen és mennyi ideig jelentkezik. Jelentkezhet a szürkeállományban amikor egy agyterület pusztul el, de károsíthatja a fehér állományt is, amikor az agyterületek közötti információ áramlás sérül. Ha a nyúltagy, középagy területén jelentkezik, hatásai komolyak, akár halálosak, hiszen itt vannak az alapvető életfenntartó agyi területek. Ha az agy magasabb része károsodik, akkor átmeneti vagy tartós funkció kiesések (bénulás, beszédkészség elvesztése, személyiség megváltozása) következhetnek be. Sok esetben, a kiesett funkciókat fizikoterápiával (gyógytorna, kognitív fejlesztés) vissza lehet részben vagy egészében állítani. Az agy ugyanis rugalmas, még a felnőtt agy is képes egy elpusztult agykérgi terület vagy kapcsolat helyett ügyes fejlesztéssel kerülőutakat és másodlagos agyterületeket használatba vonni.

Neurodegeneratív betegségek: Alzheimer, Parkinson-kór. Ezek bizonyos idegsejt típusok pusztulásától alakulnak ki. A kiváltó okokra évtizedenként újabb elméletek születnek és buknak el (mérgezés, genetikai okok). Az mindenesetre már bizonyított, hogy a gyakori gyenge fejsérülések (focisták fejelése, boxolók KO-ja) egyértelműen vezethetnek idős korra a fenti betegségek kialakulsáshoz. Ne hagyjátok barátaitokat, gyerekeiteket fejelni! A baj ott van, hogyha egyszer elpusztult valami, akkor azt nemigen lehet pótolni. Az Alzheimer kórral nem állunk valami fényesen. A dolgok jelenlegi állása szerint jelentősen lassítani lehet előrehaladását sok mozgással, a gondolkodást serkentő feladatokkal, de messze áll még a gyógyítható betegségtől. A Parkinson kór az agyi dopamin sejtek pusztulása miatt van. Voltak próbálkozások ezek pótlására (őssejt terápia) illetve a dopamin előanyagainak gyógyszer formában való bejuttatásával, illetve a dopamin tartalmú idegsejtek eleketromos ingerlésével (deep brain stimulation = mély agyi ingerlés), de amennyire én tudom itt sincs még áttörő siker.

Autoimmun betegségek: A sclerosis multiplex esetében az immunrendszer az idegsejteken található mielin hüvely (az axonok szigetelése) ellen kezd el ellenanyagokat termelni és ennek hatására a fehérvérsejtek megtámadják és károsítják az idegeket. Eredményeként zsibbadás, bénulás alakul ki. Lassan fejlődő betegség, néha tünetmentes, majd újra támad. Van, akinél egyszercsak megszűnik (több esetről hallottam, hogy terhesség után eltűnt az SM, a mi nem meglepő, mert a terhesség alaposan átprogramozza az anya immunrendszerét. De FIGYELEM, nem tudom ez mennyire anekdotális és mennyire statisztikával alátámasztható jelenség). Hogy miért alakul ki ez, és egyéb más szerveket támadó autoimmun betegségek pontosan még nem tudni. Egyre több érv szól amellett, hogy a túl sok antibiotikum használat és a feleslegesen steril életmód megzavarja immunrendszerünk és a bennünk élő, szervezetünket támogató mikrobák kényes kölcsönhatását, mely az immunrendszer hibás reakcióihoz vezet. Sok ígéretes eredménnyel állnak elő az immunológusok mostanában, de nem tudom itt mi a dolgok állása. Jelenleg krónikus gyulladáscsökkentőkkel (szteroidok) próbálkoznak, de ezeknek is megvannak a maguk veszélyei.

Fertőző betegségek: veszettség, herpesz, Creutzfeld-Jacob kór (kuru, kergemarha kór), COVID: A veszettség mára már viszonylag nagy eséllyel gyógyítható. A veszettség vírusa megfertőzi a test érző és mozgató idegeit és szinapszisról szinapszisra ugorva eljut a központi idegrendszerbe, ahol hónapok alatt leépíti az agyat. Ha időben felismerik védőoltás sorozattal felhergelhető ellene az immunrendszer és hatékonyan gyógyítható. A Crteutzfeld-Jacob kórt egy fertőző fehérje okozza. Ez kerülhet a szervezetbe kívülről (amikor a kannibálok megették áldozatuk agyát), de mutáció hatására is kialakulhat, azaz öröklődő. Idősebb korban jelenik meg és egy-két év alatt az idegrendszer végzetes leépülését okozza. Antitestekkel próbálják megkötni a bajt okozó fehérjéket, de sajnos, mint a daganatoknál írtuk, a véragygát miatt ezek nemigen jutnak be az agyba. Szóval egyelőre itt sem állunk fényesen. A COVID szövődményei között is megfigyeltek különböző idegrendszeri károsodásokat. Ez egyénenként más lehet. A COVID vírus felhergeli az immunrendszert, túl erős választ vált ki, mely még az agyba is begyűrűző gyulladást okoz. Ez sejt és kapcsolat károsodásokat okozva vált ki elváltozásokat. Ezek egy része időszakos, de sok betegnél tartós fáradtság, gondolkodási nehézségek maradnak meg a fertőzést követően.

A következőkben a mentális zavarokkal vagy más néven pszichiátriai rendellenességek folytatjuk.

Szerző: Gulyás Attila