Jobb és bal félteke: miben mások
Nem hagyhatjuk oda a homloklebeny tárgyalását anélkül, hogy a bal-jobb agyféltekei különbségekről ne beszélnénk.
Miközben a homloklebeny viselt dolgai után kutattam, cikkeket és könyveket olvasva, forgattam egy másik könyvet is: Ed Young, Pulitzer díjas tudománynépszerűsítő könyvét, melynek címe „An Immense World”, azaz, Hatalmas világ.
A látásról szóló fejezetben azt írta, hogy a madarak nagy része (kivéve a baglyokat), akiknek a fejük két oldalál vannak a szemei, teljesen körbe látnak, 360 fokos a látómezőjük. Viszont mivel a két látótér nem fed át, ezért nem látnak 3Dben, nem érzik a dolgok távolságát. Ráadásul a két szemük precíz látásért felelős területei (az embernél a fovea, sárga folt) ellentétes irányba néz. Tehát, ha valamit pontosabban meg akarnak nézni, akkor egyik szemükkel oda kell fordulniuk, hogy a vizsgált tárgy képe a szemük közepén elhelyezkedő éleslátás területre essen. Ismerős ugye, ahogy a galamb és a csirke fél szemmel nézi meg mit csipked fel.
Mi ebből az életre szóló tanulság? Ha az ember madarat, ebédre való csirkét akar fogni, akkor érdemes azt jobb oldala felől becserkészni, mert ezen az oldalon valószínűleg rosszabb a reakcióideje 😊
Komolyra fordítva a szót. Az evolúcióbiológiai felvezetés után vegyük át, mire szakosodott a jobb és a bal agyfelünk.
Roger Sperry és Michael Gazzaniga az 1960as években olyan betegeket vizsgált, akikben elvágták a két agyféltekét összekötő tekintélyes rosthálózatot a corpus callosumot (kérges test), hogy megakadályozzák epilepsziás rohamaik terjedését. Ennek eredményeként a két agyfélteke kölcsönhatása jelentősen csökken (akadnak még kereszteződő rostok máshol is). Emlékeztek ugye szegény HM-re, akinek mindkét oldali hippokampuszát vették ki hasonló céllal, amitől élete hátra levő részére nem tudott új emlékeket szerezni és tényeket tanulni. No a hasított agyú (split brain) betegek kicsit jobban jártak, de érdekes dolgokat lehetet náluk megfigyelni.
A vizsgálatokban azt a tényt használták ki, hogy az agyba belépő érzőidegek (kivéve a szaglást) kereszteződnek. Így pl. a jobb látótérbe eső dolgok képe a bal agyféltekében dolgozódik fel, és fordítva. Hasított agyú betegekben tehát elérhető, hogy csak az egyik vagy a másik agyfélteke feldolgozását vizsgáljuk azzal, hogy hova helyezünk egy tárgyat. Mivel a két félteke nem tudott kommunikálni egymással, a válaszokból következtetni lehetett, melyik félteke milyen feladatokban vesz részt.
A következőket figyelték meg:
Ha egy tárgyat a bal látómezőbe vetítettek (tehát a jobb agyféltekébe jutott), a beteg nem tudta megnevezni, hogy mit látott. De ha a kezével (bal kéz – jobb félteke) kellett kiválasztani a tárgyat, akkor pontosan rámutatott. Ez azt igazolta, hogy a nyelvi központok főként a bal agyféltekében helyezkednek el, de a térbeli azonosítást a jobb félteke tudta elvégezni. A jobb agyfélteke képes volt felismerni tárgyakat és azok funkcióját, de nem tudta „elmondani” – csak „megmutatni”. Azaz: Nyelv és beszéd-bal agyfélteke; Tárgyfelismerés -jobb agyfélteke
Kézhasználat és motoros kontroll: A bal kéz (jobb agyfélteke irányítása alatt) képes volt kirakni egyszerű formákat vagy kirakósokat, míg a jobb kéz (bal agyfélteke) nehezebben teljesítette azokat.
Érzelmek és vizuális felismerés: Ha egy arcot csak a jobb agyfélteke látott, a beteg érzelmileg reagált (pl. mosolygott), de nem tudta megmagyarázni, hogy miért.
Évtizedek alatt a következő feladatmegosztást rendelték az egyes féltekékhez:
Bal agyfélteke (Racionális, logikus), A Mérnök
Nyelvi feldolgozás: Beszéd, írás, olvasás, nyelvtani szabályok.
Logika és analízis: Problémamegoldás, matematikai számítások.
Számok és sorrendiség: Időérzék, adatok rendszerezése.
Részletekre való fókusz: Pontosság, strukturált gondolkodás.
Analitikus gondolkodás: Ok-okozati kapcsolatok felismerése.
Jobb agyfélteke (Kreatív, intuitív), A Művész
Vizuális és térbeli feldolgozás: Arcok, formák, minták felismerése.
Kreativitás és művészet: Zene, rajzolás, festészet.
Intuíció és érzelmek: Hangulatok felismerése, empátia.
Egészleges gondolkodás: Az összkép, a „nagy kép” látása.
Nem verbális jelek értelmezése: Testbeszéd, hanghordozás.
Tovább is van. Legközelebb...
Szerző: Gulyás Attila