Kérdezz bármit! II.

A mobiltelefon mikrohullámú energiát használ. Történetesen pontosan azon a frekvencián, amit a mikrohullámú sütő használ. Ennek az oka, hogy a frekvenciákat beosztó hatóságok a WiFi a Bluetooth és a GSM frekvenciákat, a valamikor az 1950es években a lakosság által használható és a mikrohullámú sütők által amúgy is „elektromágnesesen szennyezett” néhány GHz-es frekvenciasávban engedélyezték.

Azt, hogy árt-e ez a frekvenciájú mikrohullám az agynak, az a teljesítménytől függ. Egy biztos, mivel a mikrohullám nem ionizáló sugárzás, mint az UV, a Röntgen és gamma DNS károsodást, azaz mutációt és ezáltal rákot közvetve nem okoz. Mivel viszont közel van a víz melegítésére használt mikrohullámú sütő frekvenciához, ezért hasonló módon hat kölcsön szervezetünk szöveteivel, mindegy hogy az agy vagy izom. Azaz teljesítményétől függően melegíti.
A fizika törvényei szerint az elektronmágneses hullámok teljesítménye a távolság négyzetével (azaz meredeken) csökken. Tehát ha egy nagy teljesítményű mikrohullám forrás közel van, akkor a kibocsájtott energia nagy része nyelődik el a szövetekben, ha kisebb a teljesítmény, vagy távolabb, akkor kevesebb. De hol van a határ. Lehet, hogy mutáns vagyok, de volt olyan öreg mobiltelefonom és laptopom, amiről meg tudtam mondani, hogy be van–e kapcsolva, mert bizsergett a kezem. Amikor egyszer mobiltelefont cseréltem akkor telefonálás közben fog vagy fejfájásom lett. Egy másik telefonom is kiváltott hasonlót, de csak akkor, amikor meg voltam fázva. Ebből össze lehet rakni, hogy valószínűleg az történt, hogy bizonyos telefonok a teljesítményben a hőterelést kiváltó határon lehetnek. Amikor gyulladás (megfázás) miatt már amúgy is megduzzadtak mondjuk az állkapocsban futó idegek elég volt nekik egy kis hőterhelés ahhoz, hogy megfájduljanak.
Mostanában fejfájásom nem volt, viszont mivel sokat olvasok okostelefonon ebook-okat rettenetesen viszketett a kisujjjam, mindaddig míg rá nem jöttem, hogy ha ez alatt repülőgép üzemódba kapcsolom a telefont akkor ez elmúlik. Nyilván itt is az idegek kapták az ingerlést.
No vége a hipochondriának, biztos furcsának tűnök mindezzel, de ez a szakmám, hogy a dolgok közötti összefüggéseket megfigyeljem.
Vonjunk le egy mérséklt következtetést: igen a mobiltelefonból származó mikrohullám, ha a telefon nagyon közel van, akkor képes irritálni a szöveteket. Nem gondolom, hogy hacsak nem sütjük vele állandóan az agyunkat, ez komoly gondot okozna. De tartós szövet-irritálás gyulladáshoz vezet és az mostanra már bizonyított, hogy a hosszan tartó gyulladások daganatokat okozhatnak, de ehhez nagyon sok telefonálás kellene.
Mindenestere ajánlott kihangosítót vagy fülhallgatót használni, ha hosszasan és sokat telefonálunk. Én úgy gondolom, hogy a fentiek miatt egy kisgyerek kezébe (akinek fejlődő agya vékonyka koponyájában található) nem lenne szabad mobiltelefont adni.

Másik kérdés persze, mit csinálnak az okos telefonok elménkkel. Persze nem a mikrohullámon, hanem az állandó nyomogatós figyelemelterelés okán. Már komoly pszichológiai vizsgálatok mutatják, hogy a túlzott szocmédia használat önértékelési zavarokat, ADHD-t (figyelem zavar) és a tanuláshoz oly fontos dopamin rendszer érésének zavarát okozza. Ugyanakkor hihetetlen jó tanító programok léteznek, illetve hozzáférhetünk a világ bármely információjához. A lényeg az, hogy megfelelően, önmérséklettel kell hozzáálni. Persze ez igen nehéz! A Silicon Valley software fejlesztői, akik ránk szabadították a Facebook-ot és a Tic-Toc-ot egyértelműen bevallották, hogy nem engedik, gyerekeiknek 18 év alatt, hogy ezeket használják.

Bár az idegsejtek elektromos jeleket használnak, az idegsejtek jelfeldolgozását a külvilági elektromos és mágneses hatások szerintem nemigen befolyásolják (leszámítva a fenti melegítést). Ezek a jelek ugyanis nem elég erősek. Létezik egy TMS, trans-cranial magnetic stimulation, azaz koponyán keresztüli mágneses ingerlés módszer, amivel a gondolkodás elemeit lehet kíséreleti körülmények között vizsgálni (azáltal, hogy az idegsejtekben a változó mágneses térrel áramokat hozunk létre). Egy ilyen TMS mágneses impulzus képes megzavarni a megcélzott agyterület működését, és ezért arra használják, hogy megnézzék, hogyan változik meg a gondolkodásunk, ha egy agyterületet egy pillanatra kikapcsolunk. Ezzel az adott agyterület funkciója azonosítható. VISZONT, egy ilyen TMS masina folyékony héliumban úszó szupravezető mágneseket tartalmaz és a környezetünkben előforduló mágneses térerősségeknél milliószor erősebb. Szóval attól nem kell tartani, hogy a magasfeszültségű vezeték vagy a Tesla villanymotorja agyi változást okoz. Erre bizonyíték is az a nemrégiben lezárult tanulmány melyben a nagyfeszültségű vezetékek alatt élők egészségügyi statisztikáját hasonlították össze hasonló anyagi helyzetben élő, nem vezeték alatt élő emberekkel. A statisztikák (százezres mintaszám, 30-40 éves időtávon) semmi különbséget nem találtak.

Milyen káros hatást gyakorol az agyra a COVID vírus?
Lázas állapot során is pusztulnak az idegsejtek?
A bokszban fejre mért ütések mennyire károsítják hosszabb távon az idegrendszert?
Milyen kívülről felvett anyagok károsítják legjobban az idegsejteket ?

Az idegsejtek kényes jószágok. Egyrészt nagyon magas fordulatszámon pörög az anyagcseréjük, hogy a jeltovábbításhoz szükséges elektromos feszültséget fent tudják tartani a sejthártyájukon. Másrészt nyúlványrendszerük sérülése memóriavesztéssel jár, mert ugye kapcsolataikban, a szinapszisokban tárolódnak az emléknyomok.
Ha egy idegsejt nem kapja meg a megfelelő mennyiségű tápanyagot (cukrok, rövid szénláncú zsírsavak) vagy oxigént, akkor másodpercek alatt leállnak az ionpumpái és összeomlik a membránpotenciálja. Még ha sikerül is ennek felépülnie a sejt tartósan károsodhat.
Minden élő sejt és pláne a versenyló szerű idegsejt számára van egy optimális hőmérséklet, amin jól működik. Ez a melegvérűeknél egy nagyon szűk ablak, embernél 36.5-37.5. A hőmérséklet növekedésével a kémiai folyamatok gyorsulnak és mivel sejtjeinkben több millió folyamat történik, ha a hőmérséklet nem megfelelő, a folyamatok kiegyensúlyozatlanokká válnak. A másik gond, hogy fehérjéink egy bizonyos hőmérséklet fölött megváltoztatják szerkezetüket, működésképtelenekké válnak, esetleg összecsapódnak egymással. A baktériumok és vírusok ellen immunrendszerünk gyulladásos folyamatokkal, illetve ezek egyikével a lázzal védekezik, mivel sejtjeink egy kicsit jobban bírják a meleget, mint támadó mikrobáink. Azaz a láz egy ideig jó, mondjuk 40 fokig, de utána már veszélyes lehet, mert a szervezet saját sejtjeit is károsíthatja. Kicsi gyerekekben gyakori a lázgörcs, amikor a magas hőmérséklet hatására az idegsejtek működése kiegyensúlyozatlanná válik és epilepsziás roham alakul ki. Ezt azonnali hűtéssel kell megakadályozni, különben az epilepszia állandósul és hatására egyre több idegsejt pusztul el?

Ugyan én csak egy neurobiológus vagyok, nem neurológus, de körülnézve az eredmények között úgy tűnik a COVID-19 koronavírus fertőzések alatt és után (lassú COVID) az immunrendszer néha több kárt tett, mint hasznot. A vírus valamiért nagyon felhergeli egyes emberek immunrendszerét és a túlzott gyulladásos reakciók -az agyban a mikrogliasejtek aktivációja- átmeneti vagy tartós agyi problémákhoz vezethet. Itt az is fontos, hogy mivel agyunk zárt, kemény koponyánkon belül van, az aktiválódó immunrendszer által okozott gyulladás duzzanata megnöveli a koponyaűri nyomást, ami miatt csökkenhet az agy vérátáramlása, az idegsejtek tápanyag és oxigénellátása, illetve a megnövekedett nyomás miatt is károsodhatnak.

Az idegsejtek a fejre mért ütéseket sem tűrik jól. Amikor a fejünket ütés éri agyszövetünkön kicsiben olyan rengéshullámok szaladnak végig, mint egy földrengés során a földben. Nagyban házak dőlnek, kicsiben sejtek szakadnak. Amikor egy idegsejt annál jobban nyúlik meg, mint amit bír, egyrészt bizonyos átvivőanyag receptor fehérjék megnyílnak és a sejtek kórosan aktiválódnak, másrészt, ha egy sejt hártyája megreped nátrium ionok áramlanak be a sejtbe, ami megfelel egy kórosan erős serkentésnek. Ennek hatására megindul a sejtek pusztulása. De mielőtt elpusztulnak, kórósan aktiválhatnak más sejteket epilepsziás rohamok formájában, melyek más területek sejtjei károsítják hasonló módon. Mára már kemény statisztikák támasztják alá, hogy a fejükre ütéseket gyűjtő sportolók között idős korban sokkal gyakoribbak az idegsejtek hosszútávú, lassú pusztulásának betudható neurodegeneratív betegségek, mint az Alzheimer és a Parkinson kór. Az egyik leghíresebb boxoló, Muhamad Ali is súlyos Parkinson kórban szenvedett. Egy Angliában 30 ezer emberen végzett vizsgálat szerint az Alzheimer-kór ötször, a motoneuron-betegség (MND) négyszer, a demencia három és félszer, a Parkinson-kór pedig kétszer nagyobb arányban alakul ki labdarúgóknál, mint az átlagembereknél. Ez nem az időnkénti összeütközésektől, hanem a gyakori fejelésektől van. Gyerek meccseken kezdik is tiltani a fejelést, mert a gyepen is vigyázni kell a fejetekre!

Milyen kívülről felvett anyagok károsítják legjobban az idegsejteket?

Sok anyag, mennyiségétől függően tehet kárt idegrendszerünkben. Szélsőséges esetben még a víztől is lehet agykárosodást kapni. Ha megiszunk mondjuk 6 liter vizet együltő helyünkben, akkor sejtjeink ezt felszívják, megduzzadnak és kezelés nélkül agyi ödémában elpusztulhatunk. De ez nem egy rutinszerűen fenyegető lehetőség.

Ennél valószerűbb esetekben, alkalmilag vagy rendszeres fogyasztott anyagok különböző módokon károsíthatják az idegsejteket és az agyat: 1) az idegsejtek anyagcseréjének megzavarásával, 2) idegsejt mérgeként, illetve 3) az idegrendszer normális kommunikációjának megzavarása útján.
Egy komoly alkoholista például nem fogyaszt kiegyensúlyozott táplálékokat, csak alkoholt. Alkoholból az idegsejtek nem jutnak megfelelő energiához, emiatt károsodnak. De az alkohol úgy is hat, hogy az agyi gátlósejtek hatását erősíti. Ez a magatartás megváltozásához, agresszióhoz vezethet. Egy alkoholista, aki rendszeresen fogyaszt alkoholt, nagy eséllyel epilepsziás lesz, mivel felborult agyában a serkentés és gátlás egyensúlya. Különösen veszélyes, ha egy alkoholistától hirtelen vonják meg az alkoholt, nagy eséllyel epilepsziás rohamot kap.

Vannak azután olyan anyagok, amelyek egyenesen idegmérgek, mert úgy gátolják az idegsejtek anyagcseréjének bizonyos lépéseit, hogy a sejtekben felhalmozódó káros anyagok megölik a sejteket. Létezett olyan fekete piacra dobott kábítószer amelyik egyetlen használat után kiirtotta az agy dopamin tartalmú sejtjeit. Akik ezt a drogot fogyasztották Parkinson kórt kaptak már fiatal korukban, irányíthatatlanul remegtek és gondolkozásuk is károsodott életük hátralevő részére, mivel a mozgásszabályozáshoz és a gondolatok tervezéséhez szükség van dopaminra. Senki ne próbálkozzon kábítószerrel, pláne, ha nem járt utána az micsoda és milyen hatásai vannak!

Vannak persze finomabban ható szerek is, amelyek nem okoznak sejtkárosodást, de úgy befolyásolják az agyi hálózatok működését, hogy rövid vagy hosszútávú pszichés károsodást okozhatnak. Az LSD vagy a diszkó drog extasy (MDMA) tartósan megváltoztathatja gondolkodásunk elemeit, személyiségünket. Az elmúlt években a pszichiáterek elkezdték a gyógyításban használni őket, mert képesek például az alkoholizmus vagy a PTSD (post traumatikus stressz disorder, a megrázkódtatásokat követő stresszbetegség) gyógyításában segíteni. De ilyenkor ezeket a szereket orvosi felügyelettel, számos előzetes terápiás beszélgetés után alkalmazzák. Felügyelet nélküli használatuk sok emberben kiválthatja lappangó mentális problémák (depresszió, pánik, skizofrénia) megjelenését, mert maradandó módon hekkelheti meg tudatuk működését. Ez ugyan nem idegsejt, hanem ideghálózat károsító hatás, de a végeredmény ugyanolyan rossz.

A mai nyüzsgő világ stressze mennyire károsítja az agyat?

Az elmúlt ötezer, de még inkább az elmúlt 50 évben drasztikusan megváltoztak életkörülményeink és életstílusunk ahhoz képest amire szervezetünket a többsejtű lét 800 millió, az emlős lét 150 millió és a Homo lét 2.8 millió éve faragta. Anyagcserénk, izomrendszerünk, vérkeringésünk és agyunk nem arra lett kialakítva, hogy egész nap üljünk egy számítógép előtt, miközben feszülten fókuszálunk. Az embert koplalásra és futásra válogatta az evolúció.
Egy természetben élő állat a nap (vagy az éjszaka) jelentős részében békésen üldögél, nem csinál semmit, emészt, gyógyul. Aztán mondjuk naponta 2x20 percet vagy kerget valakit, vagy Őt kergetik. Az idegrendszerben a két működésmód testi vezérlésére kialakult két párhuzamos környéki idegrendszer, a paraszimpatikus és a szimpatikus idegrendszer. Amikor a pihenés és regeneráció során a paraszimpatikus idegrendszer aktiválódik, akkor vérünk a zsigereinkbe tódul, hogy segítse az emésztést, izmaink és testünk növekedik, növekedési hormonjaink felszabadulnak, szívverésünk lassú és nyugodt. Amikor kergetünk vagy kergetnek, akkor minden vérnek az izmokban és az agyban a helye, hogy tudjunk gondolkodni és futni. Ehhez masszívan megemelkedett szívverés és vérnyomás szükséges, a nyugalmi 72 es pulzus felmehet 180-ra, a vérnyomás 80-ról 220-ra. Ez a stressz reakció! Életmentő, amikor kell, de szívünk, ereink, agyunk és egyéb szerveink nem bírják sokáig. A természetben ez nem is szokott sokáig tartani, egy vadászat hamar véget ér így vagy úgy.
Ehhez képest a civilizált ember reggel 6-kor felébred, bekerül egy gyenge stresszes állapotba és ott van délután 5-ig, de sokan 10-ig. A figyelés és gondolkodás is gyenge stressz, és a gyenge stressz is stressz. Vérünk egész nap agyunkban és izmainkban kering, nem sok jut zsigereinkbe, hogy emésszünk és gyógyuljunk. Ezt nem bírják zsigereink, de agyunk se. Nem csoda, hogy mindenki refluxos, gyomorfekélyes, Crohn-beteg, magasvérnyomásos, szívbeteg, agyvérzéses, stb. Nagyon gyakoriak az alvászavarok is manapság, ami a hosszan tartó koncentráció és az éjszakába nyúló mesterséges világítás miatti felborult alvás-ébrenlét ciklus eredménye. A kialvatlanságnak pedig memóriapanaszok, figyelmi zavarok és ördögi körként rosszabb stressztűrés az eredménye. De a tartós stressz depressziót is okoz.

Az egész napos gyenge stresszre még csak rátesz egy lapáttal (jó naggyal) az ülőmunka. Ugye a stressz eredeti célja, hogy a felgyorsult szív több vért juttasson az izmokba és az agyba. Amikor széken ülve gondolkodunk egész nap, a vér kell az agyunknak, de izmaink nem mozognak, nincs szükségük extra vérre. A szív hiába pumpálja a vért, az nem tud az izmokba menni. Olyan mintha bekapcsolnánk a kerti búvárszivattyút és közben befognánk a locsolócső végét. Hallani, hogy küzd a szerencsétlen, de nincs hova nyomnia a vizet. Ugyanez történik szívünkkel is ülőmunka közben. Manapság az a vélemény, hogy az ülőmunka egészségügyi kockázata megegyezik azzal, mintha valaki napi több mint egy doboz cigarettát elszívna. A fentiekből látszik miért. Egyesek azt is mondják az irodai dohányosok egészségesebben élnek, mint a nem dohányosok, mert ők legalább óránként felállnak, kimennek a dohányzó helyre, beszélgetnek, kikapcsolnak.
A tartósan magas vérnyomás az agyi ereket rongálja és a tartósan magas koponyanyomás idegsejt károsító hatású.
Vigyázzunk tehát testünkre és agyunkra! Ha ülőmunkát végzünk óránként álljunk fel, tornázzunk, tartsunk ebédszünetet és ha jól akarunk aludni délután 5 után már ne nézzünk monitort.

Mostanában a civilizácós betegségekkel kapcsolatba hozzák mikrobiomunk megváltozását is. A mikrobiom a bennünk és velünk élő mikrobák összessége, melyeknek jelentős része bélflóránkat alkotja, de testünk minden részén élnek mikrobák. Ezek 99.5%-a nem ellenségünk, hanem szövetségesünk. Itt most ebbe az irányba nem megyek el, mert hosszú lenne, de nagy szükségünk van rájuk, hogy egészségesek legyünk.
Megváltozott életstílusunk, táplálkozásunk és a fokozott stressz miatt megváltozik mikrobiomunk is. Gondoljunk bele, egy a stressz miatt rossz vérellátást kapó bélrendszer, amit rendszeresen megküldünk a mikrobáinkat kiirtó antibiotikumokkal és „junk food”-al, szemét kajával, nem képes normális bélflóráját fenntartani, ami pedig elengedhetetlen hogy az elfogyasztott táplálékot hatékonyan tudjuk testünkbe építeni. Egyre több tény mutat arra, hogy bélflóránk állapota és agyunk egészsége között is van összefüggés. Autisták esetében az egészséges emberekhez képest megváltozott bélflórát figyeltek meg. Az, hogy itt most mi okoz mit az még fejlődőben van, de kezdenek gyűlni az eredmények, hogy a táplálkozás megváltoztatása képes javítani az autisták állapotán.

Ugye itt megint felhívom a figyelmet arra, hogy két dolog közötti összefüggés megállapítása nem egyezik meg az ok-okozat és annak irányának megállapításával. Angolosan correlation <> causality, azaz, hogy a korreláció nem egyenlő az oksággal. Az utóbbi megállapításához meg kell nézni, hogy ha az egyiken változtatunk változik-e a másik.

Megváltozott bélflórát figyeltek meg depressziósokban is, és mivel számos baktérium képes szerotonint (a depresszióval kapcsolatba hozott agyi és bélidegrendszeri ingerületátvivő anyagot) felszabadítani szerepük a depresszióban megalapozott lehet. Nyilván persze ezt korrekt kísérleti és statisztikai módszerekkel kell bizonyítani.

Biztos neked is van kérdésed. Tedd fel!

Szerző: Gulyás Attila