Kérdezz bármit: Mi a különbség egy érzelem és egy gondolat között?
Új diák csatlakozott hozzánk és remek kérdéseket hozott magával. Íme az egyik:
"Sosem tudtam pontosan, hogy mi a különbség egy érzelem és egy gondolat között. Ha csak annyi lenne, hogy különböző agyi területekről érkeznek, akkor hogyhogy ennyire mások, más a hatásuk?"
Hú. Ez remek kérdés. Nekem még nem jutott eszembe, de most, hogy valaki megkérdezte elgondolkodtam rajta. Mint sokszor megint csak egy művelt találgatásba kezdek.
Az egy remek kiinduló gondolat, hogy azért, mert „különböző agyi területekről érkeznek”.
Ugye azt állítjuk, hogy ami a fejünkben van az idegsejtek aktivitásának mintázata. Mintázat tehát egy gondolat és egy érzelem is. Arról is beszéltünk, hogy a világ külső és testünk belső ingerei számos helyen váltanak ki sejtaktivitást az agyban, mindenhol megjelenik egy mintázat, ami az adott helyen jelent csak valamit. Attól függ melyik agyterület aktiválódik, hogy mi a belső élményünk. Azt gondolom, hogy egy összetett gondolat más agyterületek sejtjeinek aktivitásának az eredménye, mint egy nehezen körülírható érzelem, mely elsősoran testi és homeosztatikus állapotunkat jelzi, azáltal befolyásolt.Többször írtunk az érzelmekről. Indulásnak azt a bejegyzést érdemes elolvasni, ahol az agy szerkezetének és működésének kettősségéről írunk, az agykéreg és a kéreg alatti területek evolúciós története és funkciója kapcsán. És itt kifejtettük mi a szerepe az érzelmek kialakításában a két területnek.
Az érzelmek és a gondolat között szerintem az a különbség, hogy míg egy gondolat, egy adott pillanatban az agykéreg megfelelő területein megjelenő nagyszámú idegsejt összehangolt aktivitás mintázata. Addig az érzelmek, a jelentősen egyszerűbb és kevesebb idegsejtet tartalmazó megfelelő kéreg alatti területek idegsejtjeinek megfelelő mintázatai. Azt persze írtuk, hogy attól, hogy a kéreg alatti területeken viszonylag egyszerűbb a sejtek mintázata, attól még jelentős hatást fejtenek ki az agykérgi feldolgozás irányára (és ezáltal az agykérgi mintázatokra, gondolatainkra). És persze tovább lehet finomítani. Amikor eljutunk majd az utazás végén a negyedik szintre, ahol az agyi tér és időbeli mintázatokról beszélünk arról, hogy a tudatossághoz az agykérgi aktivitásmintázatoknak finom szerveződésben és időzítésben kell egymáshoz kapcsolódni, az is kiderül majd, hogy nem minden agykérgi terület mintázatai vesznek részt a tudatélmény kialakításában, vagy láthatóak a tudat számára (bár befolyásolják), tehát a számunkra megnyilvánuló gondolatok élményéért csak bizonyos agykérgi területek mintázatai felelősek.
És ne feledjük el az amigdalát, melynek egy része az agykéreghez tartozik és felettébb kifinomult reprezentációra képes. Mint írtuk, az amigdala minden agyunkba került információt megvizsgál és minősít. Jó-e ez nekünk, féljünk-e tőle. Agykérgünk egyik ősi része és ezért sok szempontból félúton van a gondolatok és érzelmek között, a kéreg alatti (testünkből érkező) jeleket összeveti az agykérgi (külvilág) jelekkel. Arra is képes, hogy egy kifinomult, csak agykéreg által értékelhető fenyegetést (pl. hibát az adóbevallásunkban) állati pánikot okozó érzelemmé fordítson le a kéreg alatt területek bevonásával.
Mindenki érzi persze, hogy ez egy magyarázat, de nem kielégítő. Mégis: Miért van az, hogy a sejtmintázatokat gondolatokként és érzelmekként éljük át? Eddig tart a hardcore tudomány. Innen kezdődik a „hard problem of consciousness” a kváliák birodalma, amit metafizikailag lehet boncolgatni, de tudományosan nem. Olyan-e az én pirosom, mint tied? Úgy fáj-e nekem, mint neked? Mondjon valaki erre egy kisérletet! Na ugye, nem tud senki mondani, azaz tudományosan nem vizsgálható. Hogyan jelenik meg egy anyagi hordozón a szellemi/lelki/testi élmény? Nem tudjuk. Elhessegetjük azzal, hogy ez egy emergens tulajdonság, hogy mondjuk valami okosat.
De azért óvatosan megpróbálok próbálkozni. Az egyik különbség a gondolatok és az érzelmek között az, amit fentebb is írtam. A gondolatok több millió sejt aktivitásmintázatában kódolódnak, tippem szerint az érzelmek inkább csak tízezer-százezer sejtében. És mint ahogy egy rossz felbontású monitoron (neadjisten butatelefonon) megjelenített képen is csak úgy-ahogy lehet látni valamit, addig egy HD monitoron a részletek is kivehetők. Persze ugye e feledjük, hogy a kéreg alatti pályák igaz kevés rostot tartalmaznak, de behálózzák az egész agykérget, azaz bár nem tudunk egy érzelmet apró elemekre cincálni mégis befolyásolhatja a gondolatainkat, színezik azokat.
Persze az sem teljesen igaz, hogy nem tudunk egy érzelmet megvizsgálni. Aki meditál, mindfulness gyakorlatokat végez, gyakran dolgozik azzal, hogy megvizsgálja mi van egy érzelem mögött, mit vált ki, mi váltotta ki, mit tartozik hozzá. Azáltal, hogy tudatosan összekapcsoljuk az érzelmeket gondolatainkkal jobban hozzáférhetünk jelentésükhöz és ellenőrizni is tudjuk őket. Itt valószínűleg az történhet, hogy amikor tudatosan megvizsgáljuk érzelmeinket, akkor mivel egyszerre aktiváljuk agykérgi mintázatainkat az érzelmeket kiváltó kéreg alatti mintázatokkal a Hebbi tanulás miatt megerősödhetnek (vagy gyengülhetnek) kapcsolatok. Lásd kognitív terápia.
Szerző: Gulyás Attila