Miért veszélyes a hőség, elsősorban az idős emberekre?
A hírek beszámoltak arról, hogy a hőhullámok alatt sokan meghalnak, elsősorban idősek. De miért pont az idősek? Ennek két összetevője van. Egyrészt mint fentebb vázoltuk, a megemelkedett éjszakai hőmérséklet miatt nem alusszuk ki magunkat, emiatt fáradtabbak ingerültebbek leszünk másnap.

De, emellett komoly terhelést okoz szervezetünknek, elsősorban vérkeringésünknek a magas hőmérséklet. Ahhoz hogy testünk jól működjön egy nagyon pontos tartományban kell tartsuk testünk meghőmérsékletét. Amikor maghőmérsékletünk 36.5-37.5 C fok alatt vagy felett van anyagcsere folyamataink sebessége lassul vagy gyorsul és a biokémiai egyensúlyunk felborul, káros folyamatok indulhatnak be. Testünk hőmérséklete hajnali 3-5 óra között a legalacsonyabb 36.2-36.5 között ingadozik, a legmagasabb késő délután, koraeste, 37.2-37.5. REM alvásban a hőszabályozás kikapcsol, ilyenkor se izzadni, se hőt termelni –vacogni– sem tudunk. A hőség ezért elsősorban a REM alvást zavarja. 
Az öregedéssel egyrészt romlik a hőszabályozás pontossága, emiatt könnyebben téved szervezetünk a veszélyes tartományba. Másrészt az idősek nehezebben izzadnak és a szomjúságérzetük is csökken. Emiatt egyrészt nem tudják izzadással hatékonyan hűteni magukat, másrészt az izzadás miatt kiszáradnak, a vérplazma térfogata csökken, a vér sűrűsége nő, ami a szívet keményebb munkára kényszeríti. A hőleadáshoz és izzadáshoz a vérnek a bőrbe kel áramlania, nagy mennyiségben, hogy a test belesjéből a hőt a leadáshoz a felszínre szállítsa, ahonnan sugázással vagy párolgással távozni tud.
Az ember evolúcióját kutató szakemberek szerint, ahhoz hogy hatalmas, hűtést igénylő agyunk lehessen, számos evolúciós hacket kellett fejlesztenünk.
Az egyik ilyen hogy a többi állathoz képest nagyon hatékonyan -majdnem egész testünkön- tudunk izzadni. Azt mondják a hatékonyabb izzadás lehetővé tétele okán veszítettők el testszőrzetünket is (a fejünkön azért maradt hogy árnyékolja, a göndör hajerre a legalkalmasabb, mert bár vékony a hajtakaró jól átszellőzik). A másik, hogy fejünk vérkeringése olyan, hogy az agyban keletkező hőt a vénák a fejtetőre vezetik. Végezetül a felegyenesedés nem csak arra szolgált, hogy messzebbre lássunk és szabad legyen a kezünk, hanem ezáltal az egyenlítői nap nem egész testünket, csak fejünk tetejét süti, valamint fejünk távolabb kerül a meleg földtől, egy szellősebb hűvősebb mgasságba. Ezek az alkalmazkodások hatalmas előnyt biztosítottak számunkra a szavannán. Egy ember hosszútávon képes lefutni, kifárasztani egy gazellát. Nem azért mert a gazella gyengébb vagy kevésbé kitartó, hanem mert nem tud eleget hűlni. Hamarabb kap hőgutát mint az őt üldöző kétlábú vadász.
Amikor testünket hűteni kell, a bőrbe áramló vér mennyisége a nyugalmi néhány száz milliliter/percről több liter/percre emelkedik. Nő a pulzus, miközben az izzadás miatt csökken a plazmatérfogat, megnövekszik a vér sűrűsége. Ráadásul a hűtéshez szükséges -amúgy is megfogyatkozott- vért a szervezet a zsigerektől vonja meg, esik a vérnyomás és ilyenkor az agyba is kevesebb vér juthat. Közben a légzés, a szív és az ionháztartást fenntartó vese munkája is fokozódik.
Ezt egy idősödő, gyengülő ember szíve és vérkeringése már nem bírja. A hűtéshez szükséges bőrerekbe nem jut vér, a testhőmérséklet tovább emelkedik, a vérkeringés összeomlik. Számos gyógyszer, amit az időseknek szedniük kell –például vízhajtók– ezt a hatást tovább fokozza. De a hőmérséklet emelkedés nem csak a vérkeringésre, hanem az agyműködésre is hat, zavartságot, delíriumot, hőgutát okozhat, mely az agy mellett több szerv károsodását is okozhatja. Ezért van az, hogy a hőhullámok idején a 65-75 év felettiek körében emelkedik meg a halálozás.
Mit lehet tehát tenni mindezek ellen?
Sok folyadékot kell inni, de mivel izzadáskor nem csak vizet hanem ásványi sókat is vesztünk ezeket is pótolni kell. Elősorban a konyhasóban levő nátriummal és kloriddal (kovászos uborka leve kellemes módja ennek), de extrém erőfeszítés esetén, magnézium, kalcium és kálium tabletták formájában. Vagy igyunk izotónás italokat.
- Hűtsük magunkat ventillátorral, vizes törülközővel.
- Az alváshoz szükséges maghőmérséklet csökkentésében segít ha a vér a végtagokba áramlik. Ezért javasolják azt, hogy paradox módon a lefekvés előtti melegvizes kéz és lábmosás és az esti zokni használata a hideg végtagúaknál elősegíti az elalvást.
Idősebb olvasóink vigyázzanak magukra!
Szerző: Gulyás Attila