Szürke Állomány, Blog az agyműködésről

Az előző bejegyzésben leírtuk az Apollo Központi Irányító Központjának (KIK) szerveződését, anatómiáját és egy kis mértékben az élettanát, fiziológiáját is. Meglepő a hasonlóság ahhoz, ahogy az agyban az érzékszervek felől beérkező jeleket először a kéreg alatti területek dolgozzák fel különböző szempontok szerint, majd azokat továbbítják a magasabb szintű döntésekért felelős agykéreg felé. Láttuk, hogy az agykéregre jellemző egy igen precíz térbeli és időbeli dinamika. Az eltérő magatartási állapotokat az egyes agykérgi területeken megfigyelhető eltérő ritmusú, jellegzetesen egyéni EEG mintázatot mutató állapotok jellemzik, melyek során az agyterületek EEG mintázata erősen korreláltan váltakozik.

Újra visszatérünk az #agyséta fonalához egy cikksorozat formájában.

De hogy jön ide a fenti a két dolog? Az agyműködés és a tudatosság kialakulásának fent felderített mechanizmusai (modularitás, funkcionális hálózatok, GNW, visszacsatolás, hierarchkus feldolgozás) meglepő hasonlóságot mutatnak azzal a két szabályozó rendszerrel, amit kutatók és mérnökök dolgoztak ki a XX. század közepén. Az egyik az űrkutatáshoz, a másik a számítógépekhez kapcsolódik és segít megvilágítani hogyan lehet rugalmasan bonyolult döntéseket hozni. A cikksorozat végére remélem mindenkinek érthető lesz miért is lepődtem meg amikor ebben a két témában elmerültem.

A 200 éves fennállását ünneplő Magyar Tudományos Akadémia – a Magyar Tudomány Éve (2025–26) alkalmából – elindította a Tudománybarát Település Mozgalmat (TUBA).

A Mozgalom célját az MTA elnöke így fogalmazta meg:

Augusztus végén indult a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat podcast sorozata, melyben a HUN-REN által összefogott kutatóintézetek kutatóival beszélgetnek tudományterületük legújabb fejleményeiről. 

Most hogy diétásan és zsírosan is megemésztettük, mi történik az agyunkban olvasás során, megpróbálom körbejárni az eredeti kérdést.

Először azzal kezdtem, hogy megnéztem, tudományosan vizsgálták-e már, hogy az olvasás módja befolyásolja-e az olvasottak beépülését. Igen is, meg nem is (ez igaz a vizsgálták-e és a beépült-e esetre is). A probléma az, hogy ugyan végeztek olyan vizsgálatokat, hogy egy olvasott szöveg megértését befolyásolja-e, hogy min olvassák, de ezek a szövegek viszonylag rövidek voltak, nem feltétlenül igényeltek fokozott elmélyülést. Nem találtak jelentős eltéréseket, de láttak finom agyi mintázati különbségeket feldolgozás közben.

És akkor az olvasásról újra: magasabb szinten, komolyabb neurobiológiával újra körbejárjuk, hogyan olvasunk.

Olvasás közben több, eltérő időskálán működő rendszer építi fel együtt a szöveg jelentését: a betűk és szavak felismerésétől a mondatok értelmezésén át a teljes történet vagy gondolatmenet mentális modelljéig.

"Hogyan befolyásolja az olvasás agyi folyamatait a nem hagyományos – online felületen történő olvasás? És ennek milyen hatásai vannak a fókuszált olvasásra?"

A fenti kérdés érkezett az egyik gimiből, ahova hamarosan előadni megyek az agyműködésről és a kutatásról. Remek kérdés, sok irányból fogom körüljárni 3 bejegyzésben.

És itt a remek alkalom, hogy bemutassam azt, miért mondják elismerően egy konferencián, amikor megjelennek a magyar agykutatók: „Here is the hungarian maffia!”, azaz „No, itt a magyar maffia!” Miért elismert a magyar idegtudomány, milyen iskoláknak köszönhetjük ezt és ezeknek mik a gyökerei?

Kedves Olvasók!

Akartok-e Kedves Hallgatókká és Kedves Nézőkké is válni? 
Ez egy kísérleti bejegyzés. Amikor beérkeztek az adatok elemezzük őket és annak fényében az elméletet megtartjuk vagy elvetjük?