Szürke Állomány, Blog az agyműködésről

    A blogot azzal szándékkal indítottuk, hogy közérthetően bemutassuk hol tart most az agykutatás. Az elmúlt évtizedben kidolgozott új módszerek képesek finom tér és időbeli felbontással elemezni az élő és működő agy nagyszámú idegsejtjének működését. Egy bátor állítással azt mondhatjuk, hogy van már fogalmunk arról, hogy a hálózatokat alkotó idegsejtek kölcsönhatásából hogyan alakul ki a tudatos gondolkodás.

    Nem egy kimerítő, részletekbe menő anyagot akarunk a fejetekbe tömni. Inkább az alapelvekre, szerveződési és működési szabályokra tesszük a hangsúlyt, sok példával és személyes élménybeszámolókkal. A rendszeresen megjelenő tartalom több rovatban fut majd, ha valaki csak egyes elemekre kíváncsi az alanti linkeken azt is megtalálja:

 

#agyséta: A Szürke Állomány gerince. Bejárjuk az agy szerveződési szintjeit, bemutatva azok szerkezetét, működését, illetve, hogy a szintek hogyan épülnek egymásra, hogyan juthatunk el az idegsejtek működésétől a tudatosságot megalapozó folyamatokig?
#agyhírek: Érthető, élvezhető módon szeretnénk bemutatni, a KOKIban, illetve tágabban a magyar agykutatásban milyen új eredmények láttak napvilágot.
#agytechnikák: Az agykutatásban és megismeréstudományban használt módszerek bemutatása.
#könyvajánló: Újonnan megjelent vagy már régóta elérhető figyelemre méltó, szemléletformáló könyvekről írunk.
#diákélet: „Meghívjuk” az Intézetünkben kutató diákokokat, illetve doktoranduszokat beszéljenek a kutatói életről.
#agykérdések: Tegyetek fel kérdéseket! Válaszolunk rájuk.

#AI: A mesterséges intelligencia és az ember agy kapcsolatát érintő témák

A blog elérhető még:  RSS, Twitter, Instagram, Facebook, email

Dr. Gulyás Attila

28-36 elem, összesen: 133

Hogyan kódolják az idegsejtek a külvilágot: reprezentáció – receptív mezők, populációs kód

2023. december 6. szerda

Ebben a bejegyzésben kicsit megerősítjük a korábban mondottakat, hogy a következő mesére, a Kismacska meséjére fel tudjunk készülni. Azért van erre szükség, hogy a reprezentáció és a receptív mező fogalmakat a továbbiakban bátran használhassuk. Nem kell megijedni, már több alkalommal is kerülgettük őket.

A 2023-as Magyar Tudomány Ünnepe előadások felvétele

2023. november 30. csütörtök

Kedves Olvasók!

Az MTÜ novemberi KOKIs előadásai elérhetők a YouTube-on az intézet csatornáján.

 

Az előadások programja itt található.

 

 

Mátrix forradalmak: Mintagenerálás, önálló aktivitás, általánosítás, csoportosítás …

2023. november 29. szerda

Idáig azt tanultuk az asszociatív mátrixokról (vagy a nekik megfelelő két rétegű, két bemenetű idegsejt hálózatokról), hogy képesek két rájuk érkező mintázatot társítani, ezáltal az egyikkel előhívható a másik. A hálózatoknak nem kell keresgélniük, a megfelelő kérdésre a megfelelő választ adják, azaz tartalom címzett memóriák (content addressable memory). Amit még tanultunk, hogy a mintázat párokban kevés aktív elemnek kell lennie, különben a mátrix néhány tanulás után telítődik és hibás válaszokat ad.

Testvérblog: Agykutatás egyszerűen

2023. november 24. péntek

A minap rátaláltam a Reichardt Richárd által szerkesztett Agykutatás egyszerűen blogra. A blog idősebb testvére a SzürkeÁllomány-nak, mi csak öcsikék vagyunk, hiszen 2022 óta futunk, Az AKE pedig 2018 júniusa óta!

 

 

Neuronhálók újratöltve: A mátrix memória

2023. november 21. kedd

Az örvényféregnél megtanultuk, hogyan képes egy egyszerű hálózat a szinaptikus súlyokban (táblázat=súlymátrix) hordozott memóriája segítségével dönteni. A kutyánál, majd a tengeri nyúlnál és a csikóhalnál megtanultuk hogyan tanulnak az idegsejtek. Most úgy csinálunk, mint a barkácsoló evolúció és megtöltjük az idegsejt hálózatokat tanulós szinapszisokkal, majd megnézzük mi történik.

AI a biológiában - MTA előadás

2023. november 13. hétfő

A Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából az MTA előadássorozatot szervez.

A MESTERSÉGES INTELLIGENCIA (MI/AI) ALKALMAZÁSA ÉS PERSPEKTÍVÁJA A BIOLÓGIÁBAN ÉS AZ ORVOSTUDOMÁNYBAN. TÉNYEK ÉS KÉRDŐJELEK

címmel

Az esemény élő közvetítése 2023. november 17., [péntek] 9.00 és 15.30 között követhető.
A felvétel a későbbiekben az MTA YouTube-csatornáján tekinthető meg.

 

De ne feledjétek Intézetünk is készül az MTÜ-re programokkal, melyek online követhetők.

Hogyan időzít agyunk?

2023. november 6. hétfő

Egy mesterséges intelligenciával foglalkozó ismerősöm kérdezte: „Mit tudsz az agyban a multiszenzoros érzékelés szinkronicitásáról? Milyen módon képes a sok alrendszer adatfolyamát úgy processzálni, tárolni, és előhívni, hogy képes szinkronban tartani őket? Mi az agyban a timestamp, hogy lehet elosztva, és mi szinkronizál?”


Kicsit emészthetőbben: Hogyan oldja meg az agy, hogy a különböző érzékszervekből érkező, eltérő feldolgozási lépéseken átesett ingereket helyes időzítésben érzékeljük?

 
 

 

 

Technikai: A Hebb szabály molekuláris mechanizmusai

2023. október 31. kedd

Mi is történt a Lømo és Bliss kísérletben? Egy, a memória kialakulásában fontos szerepet játszó agyterületből, a hippokampuszból vágtak ki a kutatók egy szeletet patkány agyából. Ezt a kb. fél milliméter vastag és 4x4 milliméter méretű szeletet egy apró kis kamrában, a megfelelő hőmérséklet, oxigéntartalom és tápanyagellátás biztosításával közel fél napig életben lehet tartani. Az idegsejtek továbbra is ketyegnek és beszélgetnek egymással és az agyszeletben megközelíthetők finom hegyű üvegelektródákkal, hogy elektromos aktivitásuk követhető legyen.

 
 

 

 

Hogyan őrizzük meg agyunk frissességét?

2023. október 26. csütörtök

Az egyik podcast amit mostanában hallgatok, a jól ismert BBC tudomány-kommunikátor a matematikus Hannah Fry Uncharted sorozata, mely azt mutatja be, hogy statisztikai görbékből milyen megrázó eredményeket lehet levonni. Ezek mögött a görbék mögött általában több száz-ezer ember vagy esemény több évtizedes vizsgálata áll.

<<Első oldal <Előző oldal >Következő oldal >>Utolsó oldal