Szürke Állomány, Blog az agyműködésről

    A blogot azzal szándékkal indítottuk, hogy közérthetően bemutassuk hol tart most az agykutatás. Az elmúlt évtizedben kidolgozott új módszerek képesek finom tér és időbeli felbontással elemezni az élő és működő agy nagyszámú idegsejtjének működését. Egy bátor állítással azt mondhatjuk, hogy van már fogalmunk arról, hogy a hálózatokat alkotó idegsejtek kölcsönhatásából hogyan alakul ki a tudatos gondolkodás.

    Nem egy kimerítő, részletekbe menő anyagot akarunk a fejetekbe tömni. Inkább az alapelvekre, szerveződési és működési szabályokra tesszük a hangsúlyt, sok példával és személyes élménybeszámolókkal. A rendszeresen megjelenő tartalom több rovatban fut majd, ha valaki csak egyes elemekre kíváncsi az alanti linkeken azt is megtalálja:

 

#agyséta: A Szürke Állomány gerince. Bejárjuk az agy szerveződési szintjeit, bemutatva azok szerkezetét, működését, illetve, hogy a szintek hogyan épülnek egymásra, hogyan juthatunk el az idegsejtek működésétől a tudatosságot megalapozó folyamatokig?
#agyhírek: Érthető, élvezhető módon szeretnénk bemutatni, a KOKIban, illetve tágabban a magyar agykutatásban milyen új eredmények láttak napvilágot.
#agytechnikák: Az agykutatásban és megismeréstudományban használt módszerek bemutatása.
#könyvajánló: Újonnan megjelent vagy már régóta elérhető figyelemre méltó, szemléletformáló könyvekről írunk.
#diákélet: „Meghívjuk” az Intézetünkben kutató diákokokat, illetve doktoranduszokat beszéljenek a kutatói életről.
#agykérdések: Tegyetek fel kérdéseket! Válaszolunk rájuk.

#AI: A mesterséges intelligencia és az ember agy kapcsolatát érintő témák

A blog elérhető még:  RSS, Twitter, Instagram, Facebook, email

Dr. Gulyás Attila

64-72 elem, összesen: 120

Mitől tört össze a tányér? Az élmény összeszerelése az összefüggéskereső agyban.

2023. március 24. péntek

Az agy hihetetlenül érzékeny az összefüggések, leginkább az időbeli összefüggések, felismerésére. Ez időnként egészen furcsa élményt is okozhat. Egyszer tizedmásodpercekkel azután ejtett le és tört össze valaki a konyhában egy tányért a hátam mögött, miután én megnyomtam a mikrohullámú sütő bekapcsoló gombját. Határozottan az az érzésem volt, hogy a sütő gomb megnyomására a továbbiakban is tányérok fognak összetörni. Az agy ugyanis okságokat keres a környezetében történő fontos (ijesztő, fájdalma vagy kellemes) dolgok között. Erre a legjobb az, hogyha nagyon érzékeny az időbeli összeesésekre. Persze aztán az előző cikk megerősítő rendszerei is kellenek, hogy valóban fontos-e az éppen talált összefüggés.

Az agyban mi az információhordozó?

2023. március 23. csütörtök

A memória és az érzelem cikkünkre érkező hozzászólásban szerepelt a fenti kérdés. Erről persze majd az #agysétában írunk, ha eljutunk odáig az idegsejtek működésének magyarázatában, de azért most adunk egy rövid választ.

Hogyan villog az egér feje amikor jutalmat vagy büntetést kap? A tanulás megerősítésének agyi folyamatai.

2023. március 12. vasárnap

Az agynak számos feladatot kell végeznie: választ adni, emlékezni, tanulni, ezekhez mind kicsit más feldolgozási módokba kell kapcsolnia. Mi is átrendezzük az íróasztalunkat vagy más szerszámokat veszünk elő, amikor egy másik feladat megoldására készülünk. Mint majd beszélünk róla az idegsejteknél a feladatmegosztás az, hogy a serkentő sejtek végzik az információ feldolgozását és a tanulást, a kisebbségben levő gátlósejtek pedig egyrészt biztosítják az agy biztonságos működését, másrészt szabályozzák azt, hogy az agy éppen milyen működési módban legyen. Ők a rendőrök és a rendeleteket hozó minisztériumi dolgozók, akik az agy társadalmának működését szabályozzák.

Hullámvasút mikroszkópia gyors idegsejt mozik készítéséhez.

2023. március 5. vasárnap

Két nemrég megjelent tudományos cikk magyarázatához következik egy kis technikai alapozás. A két cikkben az a közös, hogy mindkettő a Rózsa Balázs vezette Neuronhálózat és Dentritikus Aktivitás Kutatócsoport laboratóriumban készült és saját fejlesztésű, az agyi aktivitás vizsgálatában úttörő technikai újításokat használó 2-foton mikroszkópokat használt.

Kérdés: Igaz-e, hogy a muslica agya már meg van fejtve? Talán a macskáé is?

2023. március 1. szerda

Találtam egy 105 szerzős cikket 2020ból, ami a muslinca központi agyát (mert hogy több idegdúca van a jószágnak) elektron mikroszkópos szinten 3Dben feltérképezte. Valószínűleg ez az alapja annak az eltúlzott hírnek, hogy megfejtették a muslinca agyát (lásd alant miért tartom az állítást túlzásnak).

 
 

 

 

Optogenetika: világító gamer egerek távirányítással és idegsejt mozi 2.

2023. február 27. hétfő

Az előzőekben bemutattuk, hogy elő lehet állítani olyan transzgénikus egereket, melyek bizonyos sejtjeikben, azok egy jól meghatározott részén vagy egy meghatározott időben, különböző szintetikus fehérjéket fejeznek ki. Ily módon megjelölhetünk sejteket, fény hatására serkenteni vagy gátolni tudjuk őket, illetve megfigyelhetjük a sejtek működését.

 

De miért jobb fényt használni, mint az elektromosságot arra, hogy a sejtek aktivitását vizsgáljuk és befolyásoljuk?

Optogenetika: világító gamer egerek távirányítással és idegsejt mozi 1

2023. február 23. csütörtök

Az #agyseta rovat háttérbe szorult mostanában, de szükség van további technikai alapozásra egy hamarosan bemutatandó cikkhez. Hogy adjunk egy barackot a virtuális élménynek, ma az agykutatók fegyvertárának egyik legújabb és legnagyobb ágyúját mutatom be, az Optogenetikai módszereket.

Kérdés: Az a macska amelyik laborban nő fel, fog félni a kutyától, és üldözni fogja az egeret? Vagy ezt később, az anyjától tanulja meg?

2023. február 21. kedd

A Dehaene könyv kapcsán érkezett a kérdés.

Nem vagyok etológus, de szerintem tartani fog egy kutyától és kergetni fogja az egeret. A részletek már kérdésesebbek. A macska ösztönösen óvakodik egy nagyobb testű másiktól, még ha ragadozó is és megpróbálja megfogni ami nála kisebb, mivel ragadozó.

De ezeknek a reakcióknak az ösztönös része nagyon elnagyolt lehet, hiszen a genom nem tud precíz viselkedéseket kódolni, az alap reakciókat tanulással finomítani kell.

Mit is hallunk pontosan az elektródáinkkal? Az EEG jelek kialakulásának ördögi részletei

2023. február 17. péntek

Egy idegsejt ~20000 szinapszison keresztül kap jeleket, melyeket a dendritjein folyó elektromos áramokká alakítja. Az idegsejtekben a jelösszegzés során ezen kívül még további ionáramok alakulnak ki, melyek a jelerősítésben vagy ha szükséges jelgyengítésben, finomításban játszanak szerepet.

 
 

 

 

<<Első oldal <Előző oldal >Következő oldal >>Utolsó oldal