Kérdezz bármit IV: Mi fér el a fejünkben?

2024. szeptember 13. péntek

Hová raktározza az agy az információkat? Összesen mennyi infót tudna eltárolni? Igaz-e, hogy csak kis részét használjuk ki a kapacitásának? Tudjuk-e ezt tágítani? Van-e erre valamilyen eszköz?
Nem tudni hogyan került be a köztudatba, hogy agyunknak csak 10%-át használjuk. Ez egy marhaság. Az ember agya a szociális csatatéren fejlődött, maximális kapacitáson működik, aki nem használta maximálisan, alul maradt azzal szemben, aki maximálisan használta és nem lettek utódai, kihalt. Szóval csak a jól működő agyak hoztak létre utódokat.

Agyunk belső modelleket épít, amik közül a beérkező ingerekhez legjobban illőt kiválasztja. Tanulás során ezeket a modelleket fejlesztjük, rájuk építünk, nem kell mindent előlről kezdeni.

Agyunk igen hatékonyan tárolja az információkat. Írtunk a belső modellek szerepéről a percepció modern elméletében, arról, hogy amikor valami újat látunk nem minden elemét tároljuk, hanem megkeressük hogyan kötődik az agyunk hálózataiban már meglevő tárolt modellekhez, amik hozzáférnek a dologhoz tartozó összes információhoz. Amikor valamit újat tanulunk nem nulláról kezdjük, hanem hozzáillesztjük a belső modellhez. Amikor például megtanuljuk hogyan lehet egy késsel kinyitni egy konzervet, az nem önmagában tárolódik, hogy késsel konzervet lehet nyitni, hanem a konzervnyitás és a kés reprezentációját kötjük össze. így is lehet konzervet nyitni, anélkül, hogy megölnénk magunkat.A kés modelljébe belekerül, hogy konzervet is tud nyitni és a konzervnyitás módjai közé bekerül egy összeköttetés a kés felé. Minden, amit tanulunk már egy már meglevő dologhoz kötődik, igen hatékonyan. Ezért nem mond semmit a művésznek a harmadfokó egyenlet megoldóképlete és a matematikusnak a kineziológia. Nincs mihez kötniük a fogalmakat.
Persze amikor valami újat tanulunk, mivel agyi hálózataink nagyok, de nem végtelenek, el is felejthetünk dolgokat, amiket már régen nem használtunk.

A memóri a fajtái és a hozzjuk tartozó agyterületek. Az egyes memóriafajták más tanulási módokat igényelnek. De mindegyiknél fontos az ismétlés.

Tudni kell még hogy agyunkban különböző rendszerek vannak különböző típusú dolgok megtanulására. Más területek tanulnak tényeket, eseményeket, hogyan kell egy mozgást végrehajtani. Akkor tanulunk a leghatékonyabban amikor valamit abban a rendszerben (modalitásban) tanulunk, amiben majd használni fogjuk a tanultakat, mert akkor aktiválódnak azok a modellek, amiknek a használata alkalmas lesz majd az előhívásra. A mondás, hogy „Nem lehet könyvből úszni tanulni” nagyon is igaz. Ha könyvből tanulunk úszni akkor agyunknak az a része aktiválódik és abban tanulunk amelyik a szövegfeldolgozásért felelős, nem pedig az a része, ami az úszás mozgáskoordinációjához kell. Sokkal hatékonyabb beugrani a medencébe és csinálni, mint a székben elmélkedni arról hogyan is kell.  Sokkal hatékonyabb leülni egy számítógép elő és megszerkeszteni egy szöveget, mint egy könyvből elolvasni mit is kell csinálni. A könyv arra való, hogy annak alapján csináljuk és ha csináljuk testünk mozgásszabályozó rendszere megtanulja hogyan kell csinálni. Az üzenet: abban a modalitásban tanuljunk valamit, amiben használni fogjuk.


A másik üzenet, hogy nem elég valamivel egyszer találkozni. A hatékony tanuláshoz ismétlés kell. Ismétlések során változnak meg hatékonyan a hálózatokban a szinaptikus kapcsolatok súlyai, melyek a memóriát hordozzák. Ez rendszerenként más. Az „Ismétlés a tudás anyja” mondás igaz.Ismétlés a tudás anyja. Számos telefonos nyelv és egyéb tanuló applikációt ma már úgy terveznek, hogy figyelembe vegye az adott tanuláshoz mennyi időnként és hányszor kell ismételni az anyagot. Ami fontos még itt, hogy amikor valamit napközben tanulunk az csak a középtávú memóriába kerül be, ez időleges. Alvásunk nagyon fontos abban, hogy a tanult dolgok átkerüljenek középtávú memóriánkból a hosszútávúba. A tanult dolgokra aludni kell. Nem hatékony módja a tanulásnak amikor a vizsga előtti éjjel próbálunk valamit a fejünkbe tömni. Alvás nélkül másnap még valamennyire vissza tudjuk böfögni a dolgokat a vizsgán, de nem maradnak meg hosszú távon, mert nem tudnak beleépülni a korábbi modellekbe. Az adatbázis kezelő programoknak van egy „rehashing” nevű funkciója. Ha beírunk valamit egy adatbázisba utána le kell futtatni ezt, hogy minden a megfelelő helyre kerüljön. Agyunk ilyen rehashing-ot végez alvás alatt.


Egy serkentő sejt dendrit (sárga) 3D rekonstrukciója. A fekete pöttözéssel jelölt axon a fehér nyilakkal jelzett helyeken két szinapszist (piros foltok) létesít a denriten. Itt egy tucat szinapszis látszik, agyunkban 1 000 000 000 000 000 van belőlük.És hát mennyi információt tud agyunk tárolni? Jó kérdés, nemigen mérhető. Becsülni lehet abból hány idegsejt van az agyban és egy idegsejt hány szinapszist alkot. Fussunk neki. A két számot összeszorozva megkapjuk hány állítható súlyú szinapszis van az agyban. Egy emberi agyban 1011 idegsejt van, sejtenként átlag 15.000 szinapszissal, azaz kb. 1015 azaz kvadrillió szinapszis. Valószínűleg egy szinapszis több mint egy bit információt tárol, de ha csak 1 bittel számolunk akkor az agy elméleti maximális kapacitása 1015 bit, ez durván megfelel 1014 bytenak, azaz 100 TB-nak. Ez az én gyors becslésem. Az interneten ennél 10x 10000x nagyobb számokat is látni. Egy viszonylag korrektnek tűnő forrás szerint 1 PB. Ami csak 10x akkora mit amit én itt a fotelben ülve becsültem. Erre azt állítják megegyezik az internet méretével. Hát szerintem az mára már nagyobb. A nagy lötyögés oka az lehet, hogy nem számoltunk azzal az igen hatékony tömörítéssel, amit agyunk a belső modellek használatával elér. Nem tudom ettől bárki okosabb lett-e, de ezt tudom mondani.


A memória atléták egyi leggyakrabban használt technikája, hogy egy épület elemeire 'írják fel' a megjegyzendő dolgokat. Itt egy görög oszlopcsanokot használnak történelmi évszámok megjegyzésére.Tekintettel, hogy agyunk kemény evolúciós versenyben gyúródott, nem gondolom, hogy gyökeresen lehetne javítani az ember agy információ tárolási kapacitásán. De léteznek nagyon hatékony technikák furcsa adathalmazok hatékony megtanulására. Léteznek memória atléták, akik versenyeken bizonyítják milyen hihetetlen képességekkel rendelkeznek. Néhány másodperc alatt memorizálni tudják egy pakli kártyában a lapok sorrendjét, vagy megtanulni egy telefonkönyv tetszőleges oldalát. Ezekre a versenyekre a „sportolók” készülnek. Különböző mnemotechnikai trükkökkel. A leggyakoribb a memória palota. Elképzelnek egy nagy termet, amiben polcok vannak és végigsétálva a polcokon helyezik el a megjegyzendő tételeket, majd innen olvassák vissza. Azzal, hogy térben helyezik el a tételeket az agy hippokampusz nevű területét használják, ami fontos a tanulásban és a térbeli tájékozódásban. Ez egy jól működő trükk, de nem alkalmazható mindenre és az emléknyom tartóssága sem hosszam tartó. És vélhetőleg más dolgok megjegyzésének rovására mehet.

Szerző: Gulyás Attila

Korábbi hozzászólások
Még nincsenek hozzászólások
Új hozzászólás
A hozzászólások moderáltak, csak az Admin jóváhagyása után jelennek meg!