Nyári termés. Kutatóink munkájáról szóló riportok az Intézet oldalán
A nyáron több cikk is megjelent kutatóink tollából kiemelkedő nemzetközi folyóiratokban: kettő az anyagcsere szabályozásában fontos pajzsmirigy hormon hatásáról és annak méréséről, egy pedig az elektrofiziológusk által használt agyszeletekben aktiválódó mikrogliasejtekről. No persze bár a nyáron jelentek meg a cikkek több éves kemény munka áll mögöttük.
Két kutatócsoportunk együttműködésének gyümölcseként, fiatal kutatónk, Sinkó Richárd elsőszerzőségével megjelent munkáról olvashattok itt. A cikk a pajzsmirigy hormonok (PMH) hatásának egy potosabb mérési módszerét mutatja be. A PMH nagyon fontos a szervezet anyagcseréjének szabályozásában. Minden sejt érzékeli szintjét, mert befolyásolja az alapanyagcserét, a fehérjeszintézist, az idegsejtek érését és a növehedési hormonnal együttműködve a hosszú csontok növekedését. Hatása elengedhetetlen az egészséges fejlődéshez.
Éppen ezért a PMH termelés zavarai komoly betegségeket okoznak. Vannak már jó helyettesítő hormon-gyógyszerek, de ahhoz hogy helyesen alkalmazzák, eddig a PMH szintet kellett mérni a betegekben. A gond azonban ott van, hogy a szövetek szabályozzák, hogy mennyi PMH receptort fejeznek ki. Azaz a PMH szint mérése nem jól mutatja, hogy milyen erős a kiváltott hatás. A kutatók által kidolgozott pontosabb mérési eljárás során egy kitépett hajszál hajhagymájának sejtjeiben mérik meg azoknak a géneknek a kifejeződési szintjét amik a PMH válaszban fontosak. Így pontosabban lehet kalibrálni, hogy a betegnek mennyi hormon pótlásra van szüksége.
Gereben Balázs csoportjának munkája azt vizsgálta, hogy az agyszövetben található asztrogliasejtekre milyen génszabályozási útvonalakon keresztül hat a PMH. Az asztrogliasejtek fontosak az idegsejtek anyagcseréjének támogatásában és agysérülés esetén a regenerációban is részt vesznek, mert szükség esetén őssejt-szerű tulajdonságokat mutatnak. A PMH így közvetve fontos az agyi anyagcserében és regenerációban. A cikk első szerzőjével Mohácsik Petrával olvasható riport a részletekről.
A harmadik, nemrég megjelent cikk, fiatal kutatónk, Berki Péter doktorandusz elsőszerzőségével, azt vizsgálta, hogyan viselkednek a mikrogliasejtek az elektrofiziológusok egyik alapvető vizsgálati rendszerében, a lassan fél évszázada használt in vitro agyszeletben.
A mikrogliasejtek (mint ahogy korábban Írtuk róluk) részt vesznek az agy védekezési folyamatiban és fontosak a szinaptikus kapcsolatok stabilizásálásában. A kutatók kíváncsiak voltak arra hogyan reagálnak a mikrogliasejtek arra a meglehetősen erős traumára, amikor az agyból szeleteket vágnak. Ez egy jó modell lehet annak vizsgálatára mi történik amikor megsérül az agy.
A sérülés helyén a sejtekből felszabaduló ATP a jel a mikrogliáknak hogy baj van. Egyből a sérülés felé mozognak és nyúlványokat kezdenek növelni. Amennyiben gátolták a mikrogliák reakcióját, a sérülést követő szinapszis átrendeződések elmaradtak és a szeletek nem voltak képesek bonyolult elektromos aktivitás mintzatok előállítására, jelezve, hogy a mikrogliasejtek szükségesek a hálózat egészséges működésének helyreállításához. A szerzőkkel készült riport az Intézet weboldalán olvasható.
Szerző: Gulyás Attila